A 2009-es Az út rendezője, John Hillcoat úgy döntött, hogy rendez egy, a Tolvajok városára hajazó akció-drámát. Az alapkoncepció kifejezetten érdekes, ugyanis miután végigkövetjük az ügyeletes rosszfiúk első rablását, nem sokkal később kiderül, hogy az orosz maffia keze is benne van az egészben. Ám az egész ügy attól válik érdekessé, hogy a rablásokban aktív nyomozók is részt vesznek.
Engem kifejezetten felcsigázott a témában rejlő potenciál, főleg annak fényében, mekkora neveket találunk a színészi gárda névsorán. Amivel mindenképpen kezdeni érdemes, az az, hogy a Tripla Kilences remekül működik, mint akciófilm. Viszont ez alatt ne a nonstop pörgő, mindent felrobbantó műfajtársakhoz hasonló minőségre gondoljunk, ugyanis Hillcoat filmje egy kicsit lassabb, laikusként reálisnak tűnő vonalat képvisel. Az ilyen jeleneteket feszes, következetes vágások, átgondolt és remekül végigvitt operatőri munka és leginkább Casey Afflecknek köszönhetően hibátlan színészi játék jellemezte. Affleck szerepe volt az egyik a film két, talán inkább másfél pozitívnak titulálható karakterei közül, aki nem jártatta feleslegesen a száját, mégis messze a film legmaradandóbb pontját képezte.
Ami legjobban lefesti a véleményemet a filmmel kapcsolatban, az az, hogy a hagyományokkal szakítva most nem az akciójelenetek voltak azok, amiket untam volna, hanem pont ellenkezőleg. Lévén az általam nagyon várt "bűnözőnek állt zsaru" szál konkrétan semmilyen szinten nem lett kibontva a közel kétórás játékidő során. Anthony Mackie nyomozó karaktere volt a film simlise, viszont egyszerűen semmi sem utalt arra, hogy valójában mekkora belső vívódás zajlik a lelkében, a folyamatos morcos arcocskát nem számítva. Ami viszont igazán sokkoló volt, az a tény, hogy magára a cselekményre sem volt mérhető hatással a film saját alapkoncepciója. Ez pedig elmondható az orosz maffia szerepéről is, amihez társult a film alapvető drámája is Chiwetel Ejiofor karaktere lévén, a baj csak az, hogy ez a "csúnya maffia bábként mozgat mindenkit" és az ebből kialakuló családi dráma még felületesnek is csak jóindulattal volt nevezhető, amit maga a film is valami hihetetlen ócska módon zárt le. Ezen semmit sem javított Kate Winslet meglepően gyenge játéka, a sztereotip "Irina, a maffia főnök nője" karakter és ahhoz párosuló, teljesen behatárolhatatlan akcentus pedig a film egyik fénypontja volt, már amennyire komolytalankodni szeretnénk. Woody Harrelson is itt volt egyébként, aki már megint önmagát játszotta, de basszus, még MINDIG nagyon szórakoztató a csávó. Azért a bajuszért pedig jár a piros pont.
Őszintén szólva nem értem, hogy miért nem untam a filmet. Ugyanis ahogy arra már utaltam, a cselekmény rövid időn belül kifejezetten érdektelenné vált. Nem tudom elképzelni, hogy a történet végső kivonata több helyet foglalt volna, mint két oldalt egy Word dokumentumban. A Tripla Kilencesben rejlő potenciál abszolút kiaknázatlanul maradt, a végeredmény viszont még így is egy korrekt akciófilm lett, ami alapvetően sokkal több akart lenni ennél. Egy újabb példát láthatunk arra, amikor a színészi tehetség nem feltétlenül jelenti azt, hogy a forgatókönyvíróknak vagy mondjuk, a rendezőnek nem kell teljesíteni ahhoz, hogy korrekt, ne adj' isten érdekes és izgalmas karakterek szülessenek. Mondjuk beszédes, hogy a forgatókönyvet az a Matt Cook jegyezte, akit ismerhettek a… hát nagyjából sehonnan. Nyilván ettől még lehet, hogy egy tehetséges íróról beszélünk, viszont amikor egy produkció megengedheti magának, hogy túlzás nélkül világsztár színészek arcait vonultassa fel, akkor nettó átverésnek érzem, hogy a többi, az átlag nézőre láthatatlan részlet feledésbe merül. Norman Reedus konkrétan azért volt a filmben, hogy öt perc után kinyírják. Ezt a komoly szerepet tagadhatatlanul csak ő tudta volna hitelesen hozni.
A Tripla Kilences halála a lustaság és az ambíció hiánya volt. Ha lejjebb tekintünk a felszínnél, akkor láthatjuk, hogy a cselekmény megírásába minimális erőfeszítés került, a karakterek 90%-a vagy nagyon unalmas, vagy egyszerűen lehetetlen bármilyen szinten is együtt érezni velük. Ami elég komoly probléma tud lenni egy drámának szent produkciónál. A film viszont remekül lett megvágva, ami az általam elmarasztalt Matt Cook érdeme is, lévén a Tripla Kilencesben nem voltak üres járatok, vagy érezhetően felesleges jelenetek, így összességében egy korrekt tempójú, élvezhető filmet kapunk a jegyünk áráért.
Értékelés: 60%
Akiknek ajánljuk:
- A valósághűbb akciófilmek kedvelőinek.
- Azoknak, akik remek színészi alakításokra kíváncsiak.
- Akiknek tetszett a Tolvajok városának hangulata.
Akiknek nem ajánljuk:
- Akik kreatív, átgondolt történetvezetést várnak.
- A féktelen izgalmak szerelmeseinek.
- Senkinek, aki Norman Reedus miatt tenne ez próbát a filmmel.