Hirdetés

Kritika – Terry Pratchett: Egyenjogú rítusok

|

Mágus csak egy nyolcadik fiú nyolcadik fia lehet. Kivéve, ha az aktuálisan haldokló mágus elszámítja magát, mert ugyan botját egy nyolcadszülöttre hagyta, csupán a csecsemő lábai közé felejtett el betekinteni…

 

Terry Pratchett műveivel már sokszor találkozhattatok nálunk, de ugyebár a jóból sosem elég. Az Egyenjogú rítusok a Korongvilág-sorozat első köteteinek egyike. 1987-ben íródott, magyarul pedig első ízben 1999-ben nyomták ki, így egyike annak a húsz Korongvilág-regénynek, amelyet a negyven részes sorozatból magyar nyelven is kiadtak.

A történet egy csendes hegyi faluban, Aranyérben (igen, én is röhögtem) játszódik. Bilét Donát, a mágus meglátogatja a a falu kovácsát, hogy halála előtti utolsó pillanatában a mesterember nyolcadik szülött fiára hagyja varázsbotját, hiszen itt így működnek a dolgok, s varázsló csak egy nyolcadik fiú nyolcadik fia lehet. Pechére a csecsemő abban a pillanatban születik meg, ahogy ő elhalálozik, ám félúton a túlvilág felé még szembesül egy apró problémával: a gyermek ugyan nyolcadik, de kislány, nőből pedig közismerten nem lehet varázsló. Telnek-múlnak az évek, s a pici leányzó, Eszk lassan hét évessé cseperedik, ekkor pedig Anyó veszi őt szárnyi alá, aki boszorkány, s úgy dönt, hogy Eszkből is azt nevel. Ám a varázsbot, mely a leány öröksége önálló életet él, így Anyó az ifjú hölggyel együtt a Láthatatlan Egyetem felé veszi útját, hogy kiderüljön, mi is Eszk valódi sorsa…

Az elemzést tekintve újfent könnyű dolgom akadt, hiszen az eddig általam olvasott Korongvilág-regényekhez hasonló ez is egy hihetetlenül remek mű. A karakterek életszerűek, és ez az egyik elem, ami igazán megfogott. Nincsenek fárasztóan hosszú jellemzések, minden szereplőről annyit tudunk meg, amennyit szükséges, nincsenek felesleges mellébeszélések és oldalas terjedelmű lélekboncolgatások. Éppen ezért képes az olvasó megérteni akár Eszket, akár Anyót, de még az Egyetem majommá változott könyvtárosát is. A humor pedig természetesen most sem maradt el, sikeresen végignevettem majd mind a 264 oldalt, s az utolsó lapon még üt is egyet Pratchett (bár ezt igazán az értheti, aki olvasta/elolvassa a könyvet).

Most jöjjenek a negatívumok, mert azért akad abból is pár. A legszomorúbbnak még mindig azt tartom, hogy mostanság a könyveknél mintha picit hanyagolnák a korrektúrai feladatokat. Az általam olvasott kiadás 2010-es, ám akad benne jó pár melléütés és elgépelés, ami helyenként igen zavaró tud lenni. Szerkezetileg a sztori néhány helyen ellentétben áll a szereplőkkel: nem elég kidolgozott, hirtelen ugrunk a „valóságból” a mágiába és szétesnek a dolgok, továbbá néhol több mondatot is pazarolhattak volna a cselekmény leírására.

 

 

Az Egyenjogú rítusok már megjelenése idejében is ütős lehetett, de erejéből azóta sem vesztett!

 

Értékelés:

8/10

 

A kötet előrendelhető a Libri Könyváruház honlapján ezen a linken, nekik külön köszönet érte!

Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://www.puliwood.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.