Hirdetés

Kritika: Terry Pratchett – Gördülő kövek

|

Terry Pratchett plusz Korongvilág plusz rockzene. Ez csak jó lehet!

Mindig is kedveltem Sir Pratchett munkásságát. Könyvei rengeteg hangos nevetéssel teli órát okoztak már. Most sem volt ez másképp, sőt. A Korongvilág alapjáraton sem egy tréfás személyek és eseményektől mentes hely. De mi történik abban az esetben, hogy ha megfertőzi őket a rockzene? Biztosíthatok mindenkit, hogy semmi olyan, ami ne adna okot egy kiadós kacagásra.
Ahogy azt Pratchett műveiből megszokhattuk most is két fő szállal indul a cselekmény, amik később összekapcsolódnak. Az első ilyen szál Zsuzsáról szól, aki az Ifjú Hölgyek Kvirmi Leánykollégiumában tengeti mindennapjait. A lány egyszerre különleges és abszolút átlagon aluli. Bárhová menjen is, képes arra, hogy teljesen eltűnjön az emberek szeme elől, sőt gyakorlatilag olyannyira észrevétlen tud maradni, hogy a jelenlévők abban sem biztosak, hogy egyáltalán ott tartózkodott-e. Ezt a képességét sok egyéb mellett nagyapjától örökölte, aki nem kisebb egyéniség, mint a Halál. Persze erre Zsuzsa nem emlékszik, ugyanis szülei gondoskodtak arról, hogy megfelelő nevelést kapjon, és ebből kifolyólag eleinte nem is hisz abban, hogy létezik a Halál, mint személy. A véleménye azonban lassacskán megváltozik, ugyanis egy apró, kaszát lóbáló patkánycsontváz (Patkányhalál) és egy beszélő holló követik a lépéseit, hogy elvezessék nagyapja otthonába. Zsuzsa el is utazik arra a bizonyos helyre nagyapja fehér lován, akit Cukinak neveznek. Itt egy olyan hír fogadja, ami miatt megváltozik az egész élete, nagyapja eltűnt és neki kell átvenni a stafétát.

A második szál, ami a könyv címére is utal, a Llámnednim földjéről származó ifjú bárd, Imp történetét meséli el. Imp arról álmodik, hogy világhírű zenész lesz egykor. Hogy szerencsét próbáljon, felkerekedik és meg sem áll Ankh-Morpork városáig, de amíg nem szerez engedélyt a Zenészek Céhétől, addig nem játszhat az utcán. Felkerekedik hát, hogy beszerezze a szükséges iratokat. A Céh épületében megismerkedik Liásszal, a trollal valamint Anyarfi Anyarral a törpével. Nem is sejtik, hogy ők hárman hamarosan az egész Korong sorsát megváltoztatják…

Nehéz az értékelés részhez hozzákezdeni, hisz Pratchett munkásságával kapcsolatban mindig is elfogult voltam. Órákig lehetne boncolgatni a regény mozzanatait és jellemezni a szereplőit, de igazából sokra akkor sem jutnánk. Néhány új szereplőn kívül feltűnnek a korábbi alkotásokból jól ismert alakok. Sir Pratchett figurái zseniálisak, nincs olyan karakter, aki ne lenne kedvelhető. Személyes kedvencem a Halál, aki ezúttal identitászavarban szenved és megpróbál részt venni egy felejtőkúrán.
A történetre sem lehet panasz, hisz az események remekül fel vannak építve, és nem a poénok kedve szerint haladnak.
Külön piros pont jár Farkas Veronikának, a fordítónak, aki jónéhány magyar vonatkozású poént csempészett a regénybe. Csak néhány példa a teljesség igénye nélkül: Brókli és Szöréli a két dalszövegíró, vagy a Fiuk a Pall utcából nevű együttes. Ezeknek az apróságoknak köszönhetően a magyar verzió teljesen egyedi lett.

Számomra a könyv: 9/10

Ha valakinek felkeltettem az érdeklődését, az beszerezheti a könyvet a Libri webáruházában. Nekik külön köszönet a kötetért!

Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://www.puliwood.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.