Szó szerint berobbant a mozikba Christopher Nolan várva várt új alkotása, az életrajzi dráma, az Oppenheimer. A kritikánkat itt már el is olvashatjátok, és ahogy ott is megjegyeztük, bizony Nolan ezúttal sem könnyítette meg az egyszeri néző dolgát, ugyanis bizonyos információk begyűjtését ismét az önszorgalomra bízta.
Ezt megkönnyítendő, összegyűjtöttünk a címszereplő tudósról, Julius Robert Oppenheimerről tíz érdekességet, ami még teljesebb élménnyé varázsolhatja Nolan háromórás kalandját számotokra. Kezdjünk is neki!
10. A szanszkrit nyelv és a hinduizmus
"Én lettem a halál, a világok pusztítója." Talán a leghíresebb idézet Oppenheimertől, amit szinte mindenki ismer, aki már legalább egyszer utánaolvasott a tudósnak. Azonban a fenti idézet nem konkrétan tőle származik, hanem ő is idézte azt a hindu vallás szent könyvéből, a Bhagavad-Gitából. Egészen pontosan így hangzik teljes formájában az a bizonyos nyilatkozat:
"Tudtuk, hogy a világ nem lesz ugyanolyan többé. Néhányan nevettek, néhányan sírtak, a legtöbben csöndben maradtak. Eszembe jutott egy sor a hindu Bhagavad-Gitából: Visnu meg akarja győzni a Herceget, hogy tegye a kötelességét, és hogy lenyűgözze, teljes fegyverzetben mondja neki: »Most én lettem a halál, a világok pusztítója«. Azt hiszem valamilyen formában mind ezt gondoltuk."
Oppenheimer még a Harvardon eltöltött évei alatt kezdett el érdeklődni egyéb nyelvek mellett a szanszkrit (az istenek nyelve) iránt is. Elkápráztatta az ősi nyelv gazdag története, bonyolult grammatikája és a benne foglalt filozófiai szövegek is. Oppenheimer szanszkrit tanulmányai lehetővé tették számára, hogy felfedezze a hinduizmus filozófiai mélységeit, Bár sosem tért át a hindu vallásra, annak tanai mégis központi szerepet játszottak az életében: a hinduizmus megtanította Oppenheimert az univerzum ciklikusságára, és arra is, hogy minden teremtmény összekapcsolódik egymással.
9. A fekete lyukak előrejelzője
Oppenheimer egy végtelenül kíváncsi ember volt, ami tudósként nagy hasznára vált. Többek között az asztrofizika területén is úttörővé vált, amikor egy 1939-es cikk, "A folytonos gravitációs összehúzódások" társírójaként a fekete lyukak létezése mellett érvelt. Mondani sem kell, hogy eleinte figyelmen kívül hagyta a tudós társadalom Oppenheimer meglátásait, ám később a szakma egyöntetűen elismerte előrelátását és kutatásának jelentőségét.
Oppenheimer kutatási cikkei a még felfedezésre váró kozmikus jelenségek világába kalauzolták az olvasókat. Az egyik ilyen tanulmány a fehér törpékkel foglalkozott, amelyek elpusztult csillagok maradványai. Oppenheimer kiszámította a tulajdonságaikat, és rávilágított ezeknek a sűrű, izzó égitesteknek a természetére. Nem lennénk meglepődve, hogy ha Nolan már a Csillagok között forgatása alatt elhatározta volna magát, hogy egyszer Oppenheimerről készít filmet.
8. Többnyelvű csodagyerek
Mint azt a 10-es pontban is megemlítettük, Oppenheimer több nyelv iránt is érdeklődést mutatott. Intellektuális csodagyerekként az agya szivacsként szívta magába a tudást, nyelvtanulás területén is, így pedig nem esett nehezére elsajátítani hat nyelvet az angolon kívül: a görögöt, a latint, a franciát, a németet, a hollandot, és az ősi szanszkritot.
Tanulmányai során több különböző tantárgyban is kiváló eredményeket ért el a Harvard Egyetemen. A nyelvek mellett a fizika és a kémia szaktekintélyévé is vált. Hétéves korától kezdve Oppenheimert a kristályok szerkezete nyűgözte le, és olyannyira elmélyült a témában, hogy egy New York-i Kristályklub szemináriumának meghívott vendége lett csupán 12 évesen.
7. Két zseni egy csárdában…
Oppenheimer kortársa volt egy másik tudós zseninek, Albert Einsteinnek. Sajnos a kapcsolatuk nem volt felhőtlen - az utolsó években Einstein attól sem riadt vissza, hogy szimpla bolondként hivatkozzon rá, amiért Oppenheimer támogatta az Atomenergia Ügynökséget.
A két korszakos géniusz még az 1920-as években találkozott először Göttingenben, Oppenheimer doktorandusz évei alatt. Ez az időszak Einstein fénykora volt, hiszen addigra már az elméleti fizika vezető alakjaként volt számontartva. Bár együtt fejezték ki aggodalmukat a nukleáris fegyverek fejlesztése és használata miatt, bizonyos tudományos és politikai kérdésekben ellentétes nézeteket képviseltek. Mint látható, a politika bárhova képes súlyos éket verni.
6. A Los Alamos-i Laboratórium vezető tudósa
A lengyel inváziót követően az Egyesült Államok kormánya egyre nagyobb és aggodalmasabb figyelemmel kísérte az Adolf Hitler által jelentett fenyegetés térnyerését. Az eleve az urán lebontásával kísérletező Oppenheimer így gyorsan a Manhattan-terv élén találta magát igazgatóként, vezetése alatt pedig a Los Alamos-i laboratórium az innováció és kollaboráció központjává vált. Maga Oppenheimer választotta ki amúgy a Los Alamos-i helyszínt 1943-ban, majd a német nukleáris fenyegetésre válaszul Roosevelt elnök elrendelte, hogy a laboratórium kezdjen el az atombomba fejlesztésén dolgozni. A többi pedig már történelem.
5. Folytonos bűntudat
Oppenheimer az elsők között látta, hogy micsoda borzasztó következménnyel járhat egy atombomba felrobbantása. Erkölcsi dilemmája tisztán nyomon követhető a 10-es pontban található idézet alapján is. Ez odáig fajult, hogy kézzel írt levelét személyesen adta át Henry Stimson hadügyminiszternek, szorgalmazva benne a nukleáris fegyverek tilalmát.
Az eme technológiai fejlődésből származó erkölcsi dilemma 2023-ban nem is lehetne aktuálisabb számunkra. A mesterséges intelligencia technológiája ugyanis rohamléptékkel fejlődik napjainkban, és könnyen lehet, hogy az emberiség olyasvalamit szabadít ki Pandora szelencéjéből, aminek következményei beláthatatlanok lesznek.
4. Hollywoodi inspirációk
Oppenheimer és a Manhattan-terv már korábban is megihlette az Álomgyárat. 1989-ben Fat Man és Little Boy címen jelent meg egy film, míg az 1980-as években a BBC adaptálta sorozatra Oppenheimerék munkásságát. Ez utóbbiban Sam Waterston játszotta a tudóst, a széria pedig három BAFTA-díjat, Golden Globe-, illetve Emmy-jelölést is kapott.
3. Tanári példakép
Oppenheimer gyakran igyekezett a világ és a tudomány bonyolultságait a szavak erejével átadni. Az ötleteit, elméletét és tudását laikus nézőknek is érthetően tudta átadni, ami lebilincselő előadóvá avanzsálta őt. Professzorként és mentorként számos fiatalabb fizikus számára játszott meghatározó szerepet, akik később a fizika területén hatalmas sikereket értek el. Ám Oppenheimer befolyása itt nem állt meg: tanítványai később öltözködésben és viselkedésben is elkezdték imitálni őt, kezdve a szürke öltönyök viseletével a Chesterfield cigaretták folyamatos fogyasztásával bezárólag.
2. Háromszor jelölték Nobel-díjra
Oppenheimer az "atombomba atyjaként" vonult be a történelembe, ám a globális tudományos elismerés csúcsa, a Nobel-díj elkerülte őt. Pedig háromszor is jelölték fizikai Nobel-díjra: 1945-ben, 1951-ben és 1967-ben is (utóbbira már halála után került sor), ám mindhiába. Joggal hihette azt, hogy a bizottság valamiért neheztel rá (talán mert a találmánya nem a békét szolgálta), hiszen 18 Los Alamos-i kollégája kapott később Nobel-díjat.
1. Rákban halt meg
Bár a logika úgy diktálná, hogy a nukleáris kísérletek alatt kapott sugárfertőzés végezzen az atombomba feltalálójával, végül prózaibb ok vezetett Oppenheimer halálához: a láncdohányzás. A tudóst végül torokrákkal diagnosztizálták és 1965-ben, 62 évesen érte utol a halál. Élete és munkássága, ahogy az a fentiekből is kiderül, azonban jelentős hatással volt a fizikai és nukleáris kutatásokra. Most pedig a mozinézők is kaphatnak ízelítőt Oppenheimer életének legfontosabb fejezetéből.
Ti láttátok már az Oppenheimert? Hogy tetszett?