Ugyan Jim Carrey időnként igyekszik eltávolodni a vígjátékoktól, nehéz elképzelni a gumiarcú komikust egy horrorfilmben, pláne ha a karrierje kezdetét vesszük. 1994 pedig Jim Carrey nagy áttörése volt, mivel 3 olyan vígjátéka is kijött, amelyek meghatározták a karrierjét és a 90'-es éveket: az Ace Ventura: Állati Nyomozoo, a Dumb és Dumber: Dilibogyók, valamint A Maszk. Utóbbi kevésbé tett szert kultikus státuszra, mint a másik kettő, ami a stílusából is fakadhatott, pedig lehetett volna ennél durvább is.
A filmet rendező Chuck Russel az általa dirigált Rémálom az Elm utcában: Álomharcosok 30 éves évfordulója alkalmából nyilatkozott A maszkról is, amelyben azt fejtegette, hogy eredetileg A Maszk is horror lett volna, szintén Carreyvel a címszerepben de egy Freddy Kruegerhez hasonlatos figurát alakított volna.
Remek példája annak, hogy mennyire harcolsz a z elképzeléseidért egy filmben. A horrort vígjátékra változtattuk, ugyanis A maszk eredetileg horrorfilmnek indult. Ez egy igazi csata volt. A gyártó New Line Cinema egy újfajta Freddy filmet akart.
Nyilván mostani fejjel nézve érdekes lett volna egy véres, brutális, sötét humorú film - na nem mintha a film humora nem lenne egy kicsit sem darkos - de talán nem tett volna szert ilyen szintű kultuszra, vagy lehet, hogy gyorsan a feledés homályába veszett volna. Ehhez képest Carrey kiérdemelt egy Golden Globe jelölést, míg a vizuális effektusokat Oscar-díjra jelölték, de persze a Forrest Gump ellen abban az évben esélye sem volt.
Véletlenül ismertem az eredeti képregényeketés azt gondoltam, hogy Nagyon jók, de túlságosan Freddy Kruegerből eredeztethetőek. [Maga a karakter első vázlatai már 1982-ben - tehát 2 évvel az első Rémálom az Elm utcában előtt - megszülettek, azonban csak 1985-ben lépett először színre a karakter. - a szerk.] És valóban így volt. Felvette a maszkot, megölte az embereket, majd elsütött egy egysorost. Egy igazán cool, véres, fekete-fehér képregény volt, majd a füzeteket a film után felújították, hogy jobban hasonlítsanak hozzá, de az eredeti képregényben pont az volt jó, hogy sötét volt és félelmetes.
Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a gyártó sehogy sem tudta a szkript alapján összehangolni azt, hogy az erőszak benne valóban viccesnek tűnjön, így kötöttek ki annál a rajzfilmszerű ábrázolásnál, amiért az effajta mesékért rajongó Stanley Ipkissnek (Jim Carrey) a sajátja. Igaz, az olyan poénok, mint az autószerelők és a kipufogó esete, vagy a lufiállat hajtogatása óvszerből valóban egy sötétebb humorú filmet sejtettek, ami valahol nem is csoda, hiszen az eredeti képregénykarakter egyik legfőbb alapja maga Joker volt. A film természetesen siker lett, ami még egy szintén kultikus rajzfilmsorozatot is eredményezett 1995 és 1997 között, de az Ace Venturával, valamint a Dumb és Dumberrel ellentétben, ehhez sohasem készült érdemi folytatás Carreyvel, csak az eredeti meggyalázása A Maszk fia címmel 2005-ben (ami kemény: 2,2 csillagon áll az imdb-n), ráadásul szintén Russel rendezésében.
Ugyanakkor elgondolkodtató, hogy most, amikor a képregényaaptációk korát éljük, nem lenne-e kereslet egy újabb verzióra, akár egy korhatárosabb verzióra (Deadpool a megmondhatója, hogy működhet a dolog), akár az eredeti film szellemiségét megidézve. Jelen sorok írójának is volt mindkét fajta Maszk képregényből egy-egy példánya (Bizony! Nálunk is kapható volt egy ideig.) és míg az egyik a rajzfilmek szellemiségében készült, a másik egy igazi vérben és belsőségekben tocsogó őrület volt, amelyben a főszereplő Loboval csapott össze. Nyilván ez esetben persze ha a hollywoodi stúdiómogulok fejében megfordulna egy ilyen lehetőség, akkor rögtön ott lenne a legégetőbb kérdés: ki tudna Jim Carrey örökébe lépni?
