Idén június 21-25. között kerül megrendezésre Magyarország legnagyobb animációs seregszemléje, a 16. KAFF-on aKEDD stúdió filmjeiből is láthatunk majd válogatást, de szerepet kap a 150 éve született első magyar képregény is, valamint bemutatkozik a 43 éve alkotó MOME Anim és a kolozsvári Filmtett Workshop is.
Az ötnapos ingyenes fesztiválon 60 órányi animációra, könyvbemutatókra, workshopokra számíthatnak majd a résztvevők, óriáskivetítőn pedig olyan filmek pörögnek majd, mint Jankovics Marcell utolsó alkotása, a Toldi, a János vitéz Petőfi születésének 200. évfordulójához kapcsolódóan, vagy a legendás Macskafogó Ternovszky Béla 80. születésnapja alkalmából.
A főként a Bogyó és Babóca és a Kuflik miatt ismert KEDD stúdió is bemutatkozik a fesztiválon, a stúdió vezetője, M. Tóth Géza szerint "húsz év alatt munkával töltöttek több mint ezer keddet", a közönség pedig megszemlélheti ezeknek a hétköznapok eredményeit, hiszen a KEDD sorozatainak (Mitch-Match, Naszreddin Hodzsa, Kuflik, Bogyó és Babóca) epizódjait is vetítik majd a rendezvényen.
A fesztivál büszkén vonultatja a fel a kortárs hazai és nemzetközi animációs közösség munkáit, és célja, hogy a különböző műhelyek és iskolák alkotói megismerjék egymást és a műveiket. A ma MOME Anim néven futó képzés a magyar animációs filmművészet legfontosabb utánpótlásbázisává, vált, a diákok filmjei pedig a világ legrangosabb fesztiváljain szerepelnek. A KAFFon látható lesz többek között Bucsi Réka, Ducki Tomek, Glaser Kati, Gauder Áron, Hegyi Olivér Rofusz Kinga és Vácz Péter egy-egy munkája is. Emellett fontos megemlíteni a kolozsvári székhelyű Filmtett Egyesület egyik legfontosabb projektjét, a Filmtett Workshopot is. A filmes műhelyet immár 18. alkalommal rendezték meg, a KAFF-on pedig az alkotótáboron résztvevő fiatalok munkáiból is láthat majd a közönség egy közel egyórás válogatást.
Aki további csemegékre vágyik, annak érdemes lesz odafigyelni a Buborékban beszélők: 150 éves a magyar képregény című kiállításra, melyből megtudhatjuk, hogy az első formailag már képtörténetnek tekinthető alkotást Jókai Mór szövege alapján Jankó János karikaturista készítette több folytatásban az Üstökös című élclapba. 1950 és 1980 között a képregény valóságos reneszánszát élte Magyarországon, akkor készültek a legkiválóbb alkotások, mint Dargay Attila, Korcsmáros Pál, Sebők Imre és Zórád Ernő munkái. 1981 és 2004 között többek között Fazekas Attila képregényei már önálló füzetekben, könyvekben jelentek meg, 2005-öt követően pedig egy fiatal grafikusgeneráció készítette a képregényeit, akiknek képregényfesztiválokon és az interneten keresztül komoly rajongótábora alakult ki.
A KAFF versenyprogramjában látható lesz Buda Flóra Anna Cannes-ban frissen Arany Pálma-díjat nyert rövidfilmje, a 27 is. Gratulálunk Flórának, a Boddah és a Miyu csapatának az elismeréshez!