A '90-es évek második felében egymást érték az űrlényes inváziós filmek, melyek idővel akár akarva, akár akaratlanul önmaguk paródiájává fajultak. Előbbi kategória legékesebb példája volt Paul Verhoeven 1997-es filmje, az azóta kultstátusznak örvendő Csillagközi Invázió, melyben olyan '90-es évekbeli csillagok kaptak szerepet, mint Casper Van Dien, Denise Richards vagy az akkor még szárnyait bontogató Neil Patrick Harris.
Az eredetit ezután VHS-re, illetve DVD-re készült folytatások követték, valamint egy rajzfilmsorozattal is igyekeztek népszerűsíteni a franchise-t, mindhiába. Újabb bőr lehúzása helyett - valószínűleg időközben a készítők is rádöbbentek, hogy az eredeti színészekkel már nem fognak új rajongókat elcsábítani - a mostanság divatos reboot mellett döntöttek, melynek forgatókönyvéért a Mark Swift-Damian Shannon írópáros fog felelni. A duó a közelmúltban már kivette a részét a reboot hullámból, hiszen a 2009-es Péntek 13, illetve a jövőre érkező Baywatch reboot is az ő forgatókönyvükön alapszik. Hogy ez mennyire előny vagy hátrány, azt mindenki döntse el maga.
A rebootnak már megvannak a producerei is Neil H. Moritz (Halálos Iramban) és Toby Jaffe személyében, akik a Total Recall remake-et követték el ellenünk. Hogy tetézzük a borús előjeleket, az első híresztelések arról szólnak, hogy a Csillagközi Invázió reboot egy komolyabb hangvételű film lesz, mely inkább Robert A. Heinlein regényének hangulatát adná vissza, semmint a Paul Verhoeven változat szatirikus elemeire építkezne - ami az egyetlen valóban értékelhető motívum volt az 1997-es alkotásban.
Mit gondoltok, egy jobb képi világú, de egyben jóval komorabb űrbogaras, háborús franchise-t fel lehet-e építeni a mostani sci-fik és szuperhősfilmek közepette? Tudnak-e tanulni egyáltalán a Függetlenség Napja 2 hibáiból? Ti inkább a Verhoeven-féle parodisztikus vonalnak örülnétek jobban, vagy egy korhatáros, vérengzős háborús sci-finek?