Szomorúan kezdődik ez az év is, hiszen alig hevertük ki Vass Gábor elvesztését, egy újabb legendás magyar hang játszik mostantól az égi színpadon. Szersén Gyula, Jászai Mari-díjas színészünk, megannyi legendás szinkron állandó résztvevője 80 évesen "tragikus hirtelenséggel elaludt", adta hírül lánya, Szersén Andrea, amit a színház.online is megerősített.
Szersén Gyula 1940. november 22-én született Budapesten. 1965-ben végzett a Színiakadémián, de már 1958-tól az Állami Déryné Színházban és a Vígszínházban is színpadra állt, 1965-től négy évtizedig volt a Nemzeti Színház tagja, de 10 évig szerepelt a Gyulai Várszínházban is és a Piccolo Színház, valamint a Budaörsi Színház társulatát is erősítette. 2015-ben úgy nyilatkozott, hogy azért hagyta ott a Nemzeti Színházat, mert:
Egy idő után be kell fejezni, hogy úgy emlékezzenek rám, ahogy én szeretném.
Jellegzetes, mélyen öblös, egyszerre kellemes és tekintélyt parancsoló hangját generációk ismerték meg. Ő szólaltatta meg Watson doktort a BBC Jeremy Brett-féle Sherlock Holmes sorozatában Tahi Tóth László mellett, Hannibalt A Szupercsapatban, vagy Ben Tennyson nagyapját a Ben 10-ben. Vele forrt össze William Shatner Kirk kapitánya a Star Trekből és T.J. Hookere (utóbbit Vass Gábor is megszólaltatta egy másik változatban), valamint Charles Bronson (Volt egyszer egy vadnyugat, Piszkos tizenkettő), akit kereken 30-szor szinkronizált, de olyan legendás nagyágyúk is sokszor elképzelhetetlenek voltak nélküle, mint Robert Duvall (Apokalipszis: Most, Lapzárta, Köszönjük, hogy rágyújtott!), vagy Harvey Keitel (Kutyaszorítóban, A Nemzet Aranya - Titkok Könyve, A Grand Budapest Hotel, Ifjúság), de Dennis Hopper (Tiszta románc, A graffiti királya, A holtak földje), Michael Caine (Get Carter, Verdák 2), Terrence Hill (Nyomás, utána!, Én a vízilovakkal vagyok), Gene Hackman (Bonnie és Clyde), Richard Burton (Kleopátra), David Suchet (Poirot, Tűzparancs), Martin Sheen (A csodálatos Pókember), Ben Kingsley (Sherlock és én), Terence Stamp (Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei, Tőzsdecápák), Anthony Hopkins (Árnyékország, Othello, Az otthon túl messze van) is sokszor összeforrt a hangjával. Ahogy Végvári Tamás halála után David Attenborough természetfilmjei is, Robert Shaw monológja az Indianapolis tengeralattjáróról a Cápában pedig a mai napig vérfagyasztó az ő hangjával, mint ahogy olyan ritka igényes szinkronokból is kivette a részét, mint a Suszter, Szabó, Baka, Kém. Hiánya pótolhatatlan veszteség a színház és a szinkron szakmának egyaránt. Nyugodjék békében!