A Magyarország fejlődéséhez hozzájáruló források közük a legfontosabbak a Széchenyi 2020 tervben rendelkezésre álló keretek.
Magyarország 12 000 milliárd forintnyi forrást költhet el az Európai Unió és a hazai költségvetés támogatásával 2014 és 2020 között. E fejlesztési ciklusban egy magyar állampolgárra 50 ezer Ft-tal több fejlesztési forrás jut, mint a korábbi Új Széchenyi Terv fejlesztési ciklusában.
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (röviden GINOP) a neve annak a 10 fejezet egyikének, amelyekből a Széchenyi 2020 áll. A GINOP egyik pályázata az, amelyet a következőkben röviden ismertetünk, és amelyen a Tradíció és Jövő Alapítvány is indult.
Magyarország kormánya GINOP-3.3.3-17 számmal és az "Online kormányzati, közigazgatási és e-egészségügyi szolgáltatások terjedésének és a digitális jólét megteremtésének elősegítése országos, illetve helyi civil és szakmai szervezetek támogatásával" címmel hirdetett meg egy pályázatot. A kormány célja, hogy e pályázat megvalósításával elősegítse a társadalom digitális felzárkózását.
A digitális alapismeretek elsajátítása mellett az is cél, hogy terjedjen a minőségi internethasználat, azaz a digitális eszközök és szolgáltatások használata, a pályázat megvalósítói népszerűsítsék, ösztönözzék e használatot, különösen a kistelepüléseken és a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok körében.
Az internetet egyre többen használják hazánkban is nap, mint nap, a leghétköznapibb élethelyzetekben is. A magyar lakosságnak azonban még mindig jelentősnek mondható hányada soha nem próbálta ki az internetet, nincs személyes tapasztalata annak előnyeiről. A digitális eszközök használatából kimaradó, digitális készségekkel nem rendelkezők lemaradnak a társadalom többi csoportjaitól.
Egyre több az olyan munkahely, amely betöltésének alapfeltétele, hogy a jelentkező tudja használni az informatikai eszközöket (számítógépeket, az azokon futó programokat, olyan gépeket, amelyeket számítógéppel lehet vezérelni, stb.). E tudás hiánya tartósan nehezíti meg azok helyzetét, akiknek eddig nem volt lehetőségük megszerezni a megfelelő ismereteket.
Az információkhoz és online szolgáltatásokhoz való, gyakorlatilag korlátlan hozzáférés igénybe vétele az élet minden területén javítja az használók életminőségét és munkaerőpiaci elhelyezkedési lehetőségeit.
Ha a digitális készségeiket fejlesztik azok is, akiknek eddig erre nem volt idejük, lehetőségük vagy késztetésük, akkor abból a teljes társadalom hasznot húzhat, egyebek között azért, mert élénkül a digitális gazdaság termékei és szolgáltatásai iránti keresletet, és mert az újítási és vállalkozói kedv növekedhet.
A magyar lakosság körében a legfrissebb felmérések szerint még mindig jóval az uniós átlag alatti az internethozzáféréssel rendelkezők, az internetet tranzakciós (e-kereskedelmi, e-közigazgatási) célokra is használók aránya. A hátrányos helyzetű térségekben és csoportok körében 30% feletti az alap digitális készségekkel nem rendelkezők aránya. A magukat rendszeres internetezőknek vallók körében is magas azoknak az aránya, akik csak kommunikációra, szórakozásra, vagy közösségi média és alkalmazások használatára korlátozzák tevékenységüket, de soha nem vesznek igénybe online szolgáltatásokat, nem használják az internetet például álláskeresésre, vásárlásra, elektronikus ügyintézésre.
A GINOP 3. prioritása is megfogalmazza, hogy komoly a piaci kudarc a felnőtt lakosság digitális készségének fejlesztése terén, azaz a piac önmagában nem képes biztosítani, hogy a digitális alapkészségekkel nem rendelkező lakosság megfelelő képzési programokon vegyen részt vagy legalább nyitottságot mutasson a digitális világ felé. Márpedig a digitális készségek nagymértékű hiánya nemcsak az érintett lakossági csoportok munkaerőpiaci versenyképességét ássa alá, hanem veszélyezteti a digitális infrastruktúra, a digitális gazdaság és a digitális állam fejlesztésére fordított jelentős források megtérülését is.
A projekt azt a célt szolgálja, hogy megteremtse a digitális világtól eddig elzártakban az igényt arra, hogy akarják meg ismerni a digitális világot, és hogy tudatosuljon bennük, hogy milyen előnyökkel jár az életükben az internet használata. A projekt célja tehát végső soron az, hogy a digitális világból kimaradó állampolgárokat tegye nyitottá őket a digitális eszközökkel és szolgáltatásokkal való megismerkedésre, és ösztönözze őket, hogy tegyenek lépéseket a digitális tudásuk fejlesztése érdekében - akár a közösségi internethozzáférési pontok mentori szolgáltatásának igénybe vételével, akár a családjuk, szomszédjuk, ismerőseik segítségével.
(Készült a GINOP-3.3.3-17 "Online kormányzati, közigazgatási és e-egészségügyi szolgáltatások terjedésének és a digitális jólét megteremtésének elősegítése országos, illetve helyi civil és szakmai szervezetek támogatásával" pályázati felhívásban foglaltak felhasználásával)