Hirdetés

Könyvkritika - Michael Dobbs: Kártyavár

|

Hirdetés

A politikai témájú könyvek valahogyan sosem tudtak vonzani, úgyhogy nem is ültem neki túl nagy lelkesedéssel Michael Dobbs könyvének. Aztán elolvastam az első pár oldalt, aztán a következőket, aztán arra lettem figyelmes, hogy a többi olvasmányomat kényszerpihenőre küldtem a Kártyavár miatt.

kartyavar
Michael Dobbs amellett, hogy bestseller-szerző, testközelből ismeri a politikai játszmákat: annak idején Margaret Thatcher kabinetfőnökeként dolgozott. Így egyáltalán nem meglepő, hogy a szerző a politikát választotta regénye témájaként, hiszen miről másról is tudna hitelesebben írni? Ez hitelesség pedig egy kicsit ijesztő is… Hogy miért írom ezt? Aki elolvassa a Kártyavárat, azt minden bizonnyal a lapokhoz szegezi majd a mesteri pontossággal kidolgozott manipulációáradat, melyet a regény főszereplője, Francis Urquhart visz végbe. Mindenki csak egy sakkfigura egy hatalmas nagy táblán, és hihetetlenül aljasul vívott harcok folynak az áhított pozíciókért. A legkisebb hiba végzetesen kettétörheti nemcsak az ember karrierjét, hanem a magánéletét is. Megbízni pedig soha, senkiben nem szabad – maga a főszereplő, Urquhart a legjobb példa erre. A bosszú- és becsvágytól fűtött képviselő aprólékosan kidolgozott tervet hajt végre, hogy elélje céljait. És ez teszi ijesztővé a regényt: hiszen hányszor játszódhatnak le ehhez hasonló a dolgok a színfalak mögött, anélkül, hogy a választópolgároknak akár csak sejtése lenne az igazságról? Ráadásul a Kártyavár nem is éppen mai darab: eredeti nyelven még 1989-ben megjelent meg, majd pár évvel később a történet trilógiává bővült a To Play The King és a The Final Cut című kötetekkel. Mégis, egy percig se éreztem, hogy a Kártyavár ne lenne aktuális. A Kártyavár a tévéképernyők is eljutott. 1990-ben készített belőle a BBC egy négy részes mini-sorozatot, illetve 2013-tól fut az amerikai változat. Az újabbik adaptáció többnyire csak az alapjait használta fel a regénynek: Urquhart-ból Underwood lett, London helyett Washington a helyszín, és sok mindenen módosítottak. A minőségi munka azonban nem maradt el.  A főszerepet játszó Kevin Spacey sokszor egyenesen a kamerába nézve, közvetlenül a nézőknek kommentálja az eseményeket. Alakítása pedig meglehetősen hatásos: Golden Globe-ot is kapott érte. Most már tényleg csak abban reménykedem, hogy nem csak a House of Cardsévadjaiból ismerhetünk meg minél többet, hanem az alapjait adó regények folytatása is megjelenik majd magyarul.

Jöhet még több film, sorozat, könyv, képregény? Katt ide!

Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://www.puliwood.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.