Újfent a kezünkbe ragadtuk a Fantasmania jóvoltából a Magyar Szuperhős Mesék egy számát. Ahogy a legutóbb is írtam, nehezemre esett megemésztenem, ugyanis a képregény elsősorban a kisebbeket célozza meg (úgy kb. a 10 év körülieket), ami a nyelvezeten és a hangvételen egyaránt érződik, pláne olyan karakterekkel, mint Harcsa Huszár, vagy a robot testű tacskó, Tachkov professzor. Nehéz lenne megmondani, hogy ezúttal már rutinosabban csaptam fel az ezúttal is két történetet tartalmazó füzetet, vagy ténylegesen javult a színvonal, de sokkalta gördülékenyebb volt az egész és élvezet volt olvasni ezeknek a sajátos hősöknek az összecsapásait olyan új ellenlábasokkal, mint a Bajnok. Ráadásul Toldi után most Mátyás királyt is beveszik a készítők a játékba és ez továbbra is kölcsönöz az egésznek egyfajta gyermekien naiv bájt, ami miatt nem lehet különösebben haragudni ezekre a kiadványokra.
Magyar Szuperhős Mesék 3. – Képregényajánló
Hirdetés
Hirdetés