A tudósok ma már popkulturális ikonok is, általában azonban nem könnyű személyiségek, épp ezért lehetnek remek főszereplői egy olyan drámának, amelyben a kétségtelenül fontos kutatás mellett a személyiségük és a családi életük is fontos szerepet kap.
Ráadásul ha az alkotók hozzáállása igazán érett, a heroizálást elkerülve vezethetik be a nézőket a morális szürke zónába, ahol nincs jó és rossz, csak döntések és azok következményei. Az elmúlt években sok ilyen alkotás készült, így listánk nem törekedhet a teljességre, de igyekszünk bemutatni a legkiválóbb darabokat. Fontos kitétel volt továbbá, hogy a filmek főszereplői valóban létező zsenik legyenek.
Egy csodálatos elme (2001)
Russell Crowe a főszereplője Ron Howard filmjének, amelyben a matematikus John Forbes Nash elméjébe nyerhetünk bepillantást. És ezt itt most szó szerint kell érteni, hiszen a cselekmény fókuszát csak idővel érthetjük meg. Amit a felszínen látunk: Nash fantasztikus matematikus, aki azonban nehezen teremt kapcsolatot az emberekkel. Egy nap mégis egy kocsmában találja meg az ihlet: az embereket figyelve fogalmazódik meg benne forradalmi gondolatmenete, amely szembemegy az Adam Smith-féle klasszikus gondolatvilággal. Idővel azonban Nash-t egyre inkább a hidegháború és az azzal járó paranoia keríti hatalmába, pszichés állapota pedig kisvártatva a munkájára is kihat. Howard alkotása négy aranyszobrot is nyert a 2002-es Oscar-gálán, a legjobb filmnek, a legjobb rendezőnek és a legjobb adaptált forgatókönyvnek járó díjat is ez a produkció zsebelte be, de díjazták Jennifer Connelly-t is, aki Nash feleségét játszotta a tőle megszokott színvonalon.
A mindenség elmélete (2014)
Ha van tökéletes példa a tudósok korábban említett mémmé válására, az feltétlenül a néhány éve elhunyt Stephen Hawking. A fizikus korábban soha nem látott módon tette népszerűvé saját kutatásait, életéről pedig kiváló film készült James Marsh rendezésében. Hawking már egyetemistaként is nagy tehetségnek számított, ám egy ritka idegrendszeri betegséget diagnosztizáltak nála, és mindössze néhány hónapot jósoltak neki. A fiú azonban dacolva az oddsokkal évtizedeken keresztül állt a tudomány szolgálatában: Eddie Redmayne megérdemelten kapott Oscar-díjat a tudós megformálásért, de a feleségét alakító Felicity Jones is kiváló volt a filmben, amihez az is kellett, hogy a nő nézőpontját is átélhetően ábrázolják az alkotók.
Kódjátszma (2014)
A Turing-tesztről minden bizonnyal az is hallott, aki sosem foglalkozott tudománnyal, a matematikus gondolatai ugyanis fontos ihletként szolgáltak a hidegháborús sci-fik és utópiák számára. Bár felfedezései máig meghatározóak, élete nem volt egyszerű: valódi zseniként ő sem jött ki jól kollégáival, homoszexualitása pedig akkoriban tabunak számított, gyakran érték őt ezzel kapcsolatos támadások, sőt erőszakos módon próbálták ellehetetleníteni. Benedict Cumberbatch és Keira Knightley is Oscar-jelölést érően hozta filmbéli karakterét, és bizony kellettek is a jó színészi alakítások a történet drámai erejének megjelenítéséhez. A mozi üzenete pedig mintha nem is lehetne aktuálisabb.
A számolás joga (2016)
Theodore Melfi filmjében szintén a hidegháború időszaka jelenik meg: az Egyesült Államok próbál lépést tartani az űrversenyben a Szovjetunióval szemben, ehhez pedig mindenre és mindenkire szükség van. Akkor is, ha nők. Akkor is, ha feketék. Az A számolás joga az amerikai történelem meg nem énekelt hőseit mutatja be, akik bár korábban nem szerepeltek a fotókon és a könyvekben, kétségtelenül fontos szerepet játszottak az innovációban. A 2016-os film klasszikus mainstream amerikai sikersztori, amit a színészi alakítások és az egyszerre humoros és tragikus pillanatok emelnek ki a középszerből.
Radioaktív (2019)
Szintén egy női tudós áll a különleges stílussal rendelkező Marjane Satrapi (a Persepolis megálmodója) filmjének középpontjában. Marie Curie egyike az igazán ismert női tudósoknak, nem mellesleg azon keveseknek is, akik két tudományágyban is Nobel-díjat nyertek különböző kutatásaikkal. Satrapi érezte, hogy különleges személyről csak különleges film készülhet, épp ezért a szürrealitástól sem visszariadva ábrázolta főhősének küzdelmeit és privát életét, ehhez pedig Rosamund Pike személyében komoly segítőtársra lelt. A Radioaktív felfogása ráadásul már közelít minket az Oppenheimerhez, hiszen a rendező azt a kérdést is felteszi, hogy függetleníthető-e a tudományos felfedezés az esetleges negatív hatásoktól.
+1: Géniusz-első évad (2017)
A National Geographic sorozata már koncepciójával is vállalja, hogy tovább építi a zsenikultuszt, hiszen az antológiaszéria alapötlete szerint minden évadban egy saját területén zseniális alkotót ismerünk meg. A későbbiekben Aretha Franklin és Pablo Picasso is középpontba került, de az első évad még Albert Einstein küzdelmeit mutatta be. A Geoffrey Rush alakításában megelevenedő tudós autentikus helyszíneken és díszletekben, remekül megkomponált jelenetekben küzd az elfogadásért, az elismerésért és a szeretetért. Ráadásul ezzel az alkotással is hangolódhatunk Christopher Nolan eposzára, hiszen Albert Einstein az Oppenheimerben is megjelenik majd.