Idén 45 éves a filmvilág megkerülhetetlen klasszikusa, a Ridley Scott által rendezett A nyolcadik utas: a Halál. Mint az a legnagyobb sikereknél gyakran lenni szokott, az elmúlt évtizedekben számos könyv látott napvilágot az Alien-univerzum részeként, melyek különböző mértékben járultak hozzá a franchise gazdagításához. Míg sok kötet csupán tölteléknek bizonyult, több olyan mű is született, melyek valóban méltók a rajongók figyelmére. Ezek a regények nemcsak színvonalas történetükkel emelkednek ki, hanem érdemben bővítik és mélyítik a kultikus franchise világát. A tematikus Alien-hét alkalmából legújabb cikkünkben ezek közül válogattunk össze néhány említésre érdemes alkotást.
Alien: Árnyékhajsza / A fájdalom folyója / A bánat tengere
Ez a könyvsorozat nem egy konvencionális értelemben vett trilógia, ugyanakkor az egyes köteteket összekapcsolja, hogy a két kultikussá vált film, A nyolcadik utas: a Halál és A bolygó neve: Halál körüli eseményeket mutatják be más-más aspektusokból. Az Árnyékhajsza a filmsorozat első két része között, egy meglepő csavarral a hiperálomban sodródó Ellen Ripley-t állítja a történések középpontjába. A bánat tengere párszáz évvel a filmek után játszódik, a főszerepben ezúttal Ripley egyik kései leszármazottjával. A fájdalom folyója pedig az Aliens cselekményét mutatja be az Acheron telepeseinek nézőpontjából, hogy mi is történt pontosan a bolygón, mielőtt Ripley és csapata odaért volna. A filmsorozat kánonjába tartozó trilógia különlegessége, hogy ilyen módon választ ad bizonyos hiányzó láncszemekre, amiket a rajongók szívesen láttak volna a filmekben kifejtve.
Alien 3: Az eredeti és ismeretlen történet
A végső megoldás: Halál híresen nehéz szülés volt. Mielőtt elkészült a sokakat megosztó film abban a formában, ahogy ma is ismerjük, rengeteg forgatókönyv született. Egy ponton a cyberpunk atyja, William Gibson is kezelésbe vette a szkriptet, és nem csupán Ripley karakterét ültette kispadra, de ötleteivel gyökerestül fordította fel az Alien-univerzumot. Gibson forgatókönyve inkább Hicks és Bishop karakterére fókuszált volna, amint belekeverednek a xenomorfokból hadsereget építő Weyland-Yutani és a Progresszív Népek Uniója nevű, marxista űrszervezet hidegháborújába. A stúdió tetszését többek között azért sem nyerte el, mert hemzsegett az akciótól, és kivitelezhetetlenül drága lett volna - ellenben a rajongók körében annyira népszerű lett Gibson változata, hogy hangoskönyv-, képregény- és regényadaptáció is készült belőle. Az Alien 3: Az eredeti és ismeretlen történet tehát igazi csemege azok számára, akik kíváncsiak egy "mi lehetett volna" típusú eshetőségre.
Alien: Hidegkohó
A Weyland-Yutani társaság a Hadley's Hope-on bekövetkezett tragédia után sem áll le a xenomorfok fegyverré alakításával. Alex White sokat méltatott regénye egy titkos kutatóbázis, a Hidegkohó falai közé kalauzolja el olvasóit, ahol nem a szokásos kolónialakók vagy tengerészgyalogosok állnak a középpontban, és tipikus hősfigura sem lép előtérbe. Egyfelől ott van Dorian Sudler, aki arra tette fel az életét, hogy másokat tönkretegyen: feladata, hogy megalkuvás nélkül rendet tegyen a veszteséges projektben. A másik oldalon pedig ott van Blue Marsalis doktor, aki ritka, halálos betegségben szenved, s a xenoformok biológiai potenciálját próbálja kiaknázni saját gyógyulása érdekében. A Hidegkohót gyakran emlegetik a rajongók a franchise legjobb regényei között, lévén dinamikus konfliktusa és történetmesélése mellett az Alien: Isolation bőr alá kúszó atmoszféráját is megidézi, amint egyszer elszabadul az állomáson pokol.
Aliens: Bishop
Az elmúlt években több olyan karakterközpontú mű is született, melyekkel az Alien-franchise jól ismert mellékszereplőit hozzák közelebb a rajongókhoz. Az Aliens: Vasquez melett külön szót érdemel a relatíve friss megjelenésű Bishop is, amely A bolygó neve: Halál és A végső megoldás: Halál eseményei után veszi fel a fonalat. A történetben a súlyos károkat elszenvedő androidot teremtője, Michael Bishop újraéleszti, hogy hozzáférjen azokhoz a xenoformokkal kapcsolatos kritikus adatokhoz, amelyeket Bishop agya tárol. Bár Michael váltig állítja, hogy ezen információkat az emberiség javát szolgáló orvosi kutatásokhoz kívánja felhasználni, a férfi valódi céljai és új szövetségesei egyaránt ködbe burkolóznak. Bár a savvérűek elleni elmaradhatatlan akcióból sem szenved hiányt, T. R. Napper regénye megrendítő erővel járja körbe a mesterséges intelligencia és az emberségesség kérdését egy elfajzott világban.
Alien: Falanx
A Préda című Predator-eredettörténet nagy sikert aratott újszerű megközelítésével, amellyel cselekményét az 1700-as évekbe helyezte. Az Alien-franchise korábbi művei közül hasonlóan egyedi koncepciójával tűnt ki Scott Sigler regénye. A Falanx egy technológia előtti, szorgos és békés társadalmat mutat be, melyet egy napon több ezer alien egyetlen hatalmas hordaként sodor a teljes megsemmisülés felé. A túlélők maroknyi csapata romos erődökbe szorulva próbálja elkerülni, hogy az általuk csak démonoknak nevezett szörnyetegek őket is elragadják, mivel kezdetleges fegyvereik teljesen hasznavehetetlenek az idegenekkel szemben. Minden idők egyik legjobb értékeléseket kapott Alien-története valódi újítást hozott azáltal, hogy a félelmetes xenomorfokat a távoli jövőből a sötét középkort idéző szettingbe helyezte át.