A híd (Bron/Broen) - Ismertető

Aki figyeli Hollywoodot, illetve a nyugati film- és sorozatgyártást mostanság, az biztosan észrevette már, hogy mekkora tisztelet övezi a skandináv filmkultúrát. A svéd, dán és norvég krimik/thrillerek a 2000-res évek folyamán egyre nagyobb népszerűségre tettek, és tesznek szert a mai napig is szakadatlanul. Akár irodalom terén - ahol például Jo Nesbø, vagy Stieg Larsson neve ismerős lehet - akár mozi és televízió terén egyaránt egy olyan eredeti stílust hordoznak magukban az északi alkotások, ami az amerikai és az európai közönség számára is abszolút fogyasztható, és nagyon jól illeszkedik a mostani "sötét" trendhez, ami manapság szinte uralkodóvá vált a blockbusterek hangulatvilágát illetően. Ebben a sorba tartozik a dán/svéd koprodukcióban készült A híd című bűnügyi (azon belül is inkább thriller) sorozat, mely saját nyelvein találóan a Bron/Broen nevet kapta, amivel erősen reflektál magára a történet magjára. Eszerint egy estén egy női holttestet találnak a Dániát Svédországgal összekötő hídon, méghozzá nem is akármilyet. Mivel keresztbe fekszik rajta, így mind a koppenhágai, mind a malmöi rendőrség is belekeveredik az ügybe. És, hogy még egyet csavarodjon a már így is bizarr felállás, rájönnek, hogy ez a test félbe van vágva, így a nyomozás egyből komolyabb fénytörésbe kerül. Ekkor találkoznak először főhőseink, akiknél jobb nyomozópárost igen keveset hozhatott eddig össze a televízió médiuma története során. A svéd sarokban Saga Norén (Sofia Helin), egy Asperger-szindrómás, melómániás, merev, egyedülálló nő, akinek értelmi és érzelmi intelligenciaszintje nagyon nincsen egy hullámhosszon az utóbbi hátrányára. A dán sarokban pedig szöges ellentettje, Martin Rohde (Kim Bodnia) áll, akinek sok magánéleti problémája van, ennek ellenére a vigyort sosem lehet letörölni az arcáról. Pozitív kisugárzása és sajátos problémamegoldó képessége igen idegen a szomszéd ország ízlésétől, mégis meg kell tanulniuk egymás társaságában nyomozniuk.  

Ők képviselik a főszálat, de emellett fut párhuzamosan 3-4 mellékszál is, melynek mindegyike valamilyen módon kapcsolódik  vagy a gyilkossághoz, vagy a nyomozáshoz, esetleg mindkettőhöz. A thrillerekre jellemző módon az ügy felgöngyölítése nem kis nehézségeket okoz majd nyomozóinknak, ami nem csak őket, de a magánéletüket is komoly veszélybe sodorja.

Az első évad hangvétel tekintetében inkább személyesebbre sikerült, míg a második sokkal nagyobb térben mozog, és a karakterek kibontása helyett inkább a csavarokra tettek rá még egy lapáttal. De ott is gyakorlatilag ugyanez a szerkezet ismétlődik meg, csak nem egy holttest indítja útjára nyomozóinkat, hanem egy, a már említett hídnak ütköző teherhajó, melynek szállítmánya nem olaj, vagy élelmiszer, hanem egy csapat elkábított ember volt.

A Bron/Broen népszerűsége olyan méreteket ölt kontinensen innen és túl, hogy nem egy, hanem 2 remake-kel is rendelkezik. Az egyik az amerikai The Bridge (szintén A híd-nak fordítva), mely pontosan ugyanezt a történetet az USA-Mexikó határra helyezte, ahol az amerikai oldalon Diane Kruger, a mexikóin pedig Demian Bichir törik a fejüket az ügy megoldásán. A másik egy brit feldolgozás, Az alagút (The Tunnel), ami pedig a Csalagútba fektette le a női holttestet, és természetesen a franciák segítik majd az angolok munkáját. A két nyomozót Clémence Poésy és Stephen Dillane alakítja. Mindkét verzió egyelőre két évadot élt meg, igaz az utóbbi esetében csak 2016-ban láthatjuk a másodikat. [gallery ids="67705,67706"] A hangzatos színésznevek ellenére egyik remake-nek sem sikerült túlszárnyalnia alapanyagát, ami nem csak abból adódott, hogy gyakorlatilag másolatokat láttunk, hanem abból is, hogy túl sokat hozzátenni vagy elvenni nem tudtak a dán/svéd változatból. Hans Rosenfeldt egy olyan komplex világot írt a sorozatnak, melyben a változatos és nagyon jól felépített karakterek, a meghatározó, szürke színekkel játszó helyszín és atmoszféra, illetve a két nemzet közötti ütköző és találkozópontok mind-mind együttesen építették és formálták A híd kvintesszenciáját. Kiemelt hangsúlyt kap az utolsó pont, ahol a két népet próbálja összevetni nyelvileg, és szellemileg a mű, amire már korábban is láthattunk példát, mondjuk Lars Von Trier Birodalom c. miniszériájában. Éppen ezért nagyon tanácsos feliratosan hozzákezdeni a sorozatnak, mert így sokkal több mindent lehet benne felfedezni.

Szeptember 27-én adják le a várva várt harmadik évad első részét, melynek egy nagy problémája van: Az egyik főszereplő, Kim Bodnia távozott a produkcióból, de reménykedjünk benne, hogy nem volt személye pótolhatatlan, és találnak valaki érdemeset a helyére. A nézőknek két évig kellett tűkön ülniük ezért az évadért, így bízunk benne, hogy a változás ellenére is gyümölcsöző végeredményt kapunk. Hosszú idő a 2 év várakozás, igaz Sherlock rajongók?