Hirdetés

Blacksad: Hófehér nemzet - Képregénykritika

|

"Minden állat egyenlő, de vannak egyenlőbbek."

Hirdetés

Az emberiség mindig is megmagyarázhatatlan késztetést érzett arra, hogy emberi tulajdonságokkal ruházzon fel más, alapvetően ilyen attribútumokkal nem rendelkező élőlényeket. Valószínűleg bárkit állítanánk meg az utcán és kérnénk, hogy mondjon példákat, azonnal sorolni kezdené a karaktereket, köszönhetően annak, hogy a művészetek - színház, zene, könyv, sorozat, film és a többi - beleitatták a régi generációkba és megismertetik az újabb nemzedékekkel is az antropomorf állatokat. Gondoljunk csak George Orwell kortalan és megkerülhetetlen klasszikusára, az Állatfarmra, a sokak gyermekkorát jelentő Tesz-vesz városra és Bolondos dallamokra, vagy - hogy egy közelmúltbéli példával is éljünk - a Disney-féle Zootropolisra. A szabad kreativitásnak köszönhetően mindegyik alkotás más-más módon közelítette meg az alapkoncepciót, de az tagadhatatlan, hogy Orwell remekműve inspirált sokakat arra, hogy ebben a műfajban próbáljanak maradandót alkotni. Közéjük tartozik a Juan Díaz Canales és Juanjo Guarnido páros is, akik megalkottak egy sajátos stílusú és bevállalós témájú, azóta pedig világhírre szert tevő képregényt. Ez a Blacksad.

Hirdetés

Cikkünk a képregénysorozat második kötetét, a Hófehér nemzetet veszi alapul, de ez ne riasszon el senkit, ugyanis egymástól különálló történetekről van szó, az alábbiakban pedig általánosságban is beszélünk a kötetekről az elsőnél is gyomorba vágóbb történetet felhasználva. Ahogyan arra Dragomán György előszava is felhívja a figyelmünket, a fekete kandúr nyomozónak (arcán egy fehér folttal), Blacksadnek egy olyan világban kell az igazságra törekednie, amely végtelenül igazságtalan: akárcsak a valóságunkban, ebben a kitalált nagyvárosban is hányingert keltően felütötte a fejét a rasszizmus. Kirekesztik, elnyomják és gyilkolják egymást a fehér és fekete bundával bíró állatok, a detektív pedig a két fél közé szorult, hiszen a természetnek köszönhetően mindkettő színt magán viseli. Nem véletlen hát, hogy pont ő maga az, akire az a feladat hárul, hogy a két ellentétes oldal között hídként szolgálva utána járjon egy gyerekrablásnak egy Peremnek nevezett rossz hírű negyedben - csakhogy az események gyorsan éles fordulatot vesznek, amelyben még a rendőrfőnök is nyakig benne van, ezért Blacksad segítséget kap egy nagydumás újságíró képében.

A sztorit író Juan Díaz Canales mesterien ötvözi a rasszizmust az antropomorf állatok világával és ültet fel minket egy olyan érzelmi hullámvasútra, amiről eszünk ágában sincs leszállni, amíg végig nem lapoztuk az aktuális füzetet. Canales képes azt is elérni, hogy a főszereplő úgy legyen karakteres és érdekes, hogy a személye egyáltalán nem telepedik rá az eseményekre és ugyanannyira kíváncsiak vagyunk a mellékszereplők sorsára, mint az övére. Márpedig ebben a gyarló világban egymást tapossák az érdekesebbnél-érdekesebb figurák, akik alig várják, hogy valamilyen módon megutáltassák vagy éppen megszerettessék magukat velünk, Szerencsére a képregény az emlékezetes alakok felvonultatásában is jeleskedik, ahogyan nem szenved hiányt erőszakban, erotikában és humorban sem, de nincs ok az aggodalomra: egyiket sem öncélúan, bazári látványosságként alkalmazza. hanem okkal.

Ezeket az érzéseket erősíti fel a noir stílust megcélzó Juanjo Guarnido, akinek a rajzaiban garantáltan hosszasan fogunk elveszni végigpásztázva a legapróbb részleteket is, merthogy szinte minden egyes képkockája felér egy festménnyel, az hétszentség! Érdemei közé tartozik az is, hogy az állati körítés ellenére olyan élethű érzelmekkel, mozdulatokkal és jellemvonásokkal vértezte fel a szereplőket, hogy az agyunk egy idő után önkéntelenül is emberként kezeli őket - ez pedig nem elsősorban a kifinomult agytekervényeink érdeme. Legyen szó egy arcról, egy szobáról vagy egy kocsi belsejéről, az erős kontúroknak, a panelek részletgazdag kidolgozásának és a szemet gyönyörködtető színösszeállításnak hála a Blacksad letehetetlen és az újraolvasáskor is fedezhetünk fel benne újdonságokat.

A kötetet a Pesti Könyvtől kaptuk, köszönjük!

Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://www.puliwood.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.