Hirdetés

Kibeszélő: Sissi

|

Történelmi szappanopera, meghökkentő szexjelenetekkel, plusz egy hisztérikus férj és egy átkozódó magyar, aki romba dönti a Habsburg monarchiát.

Hirdetés

2021 decemberében debütált az Epic Drama-n a hatrészes Sissi minisorozat, amely Erzsébet királyné életének egy nagyobb szeletét kívánja bemutatni. A történet a 16 éves Sissi leánykorától veszi fel a fonalat, így rögvest beleshetünk a bajor hercegnő otthonának falai közé.

És ezen a ponton jön az első gyomros... Az első jelenet ugyanis Sissi maszturbálásával kezdődik. Emlékszem, látva a kezdő képsorokat, csak néztem. És nem azért, mert prűd vagyok, vagy mert bármi baj lenne az önkielégítéssel, de Erzsébet királynőről miért így kell megemlékezni? Hogy jön ez ide? Mikor láttunk olyat, hogy Napóleon vagy Nagy Sándor rejszolni kezd egy történelmi sorozat első jelenetében?

Hirdetés

Az embernek az az érzése támad, hogy az írók (Andreas Gutzeit, Elena Hell, Robert Krause) a saját, meg nem élt szexuális fantáziájukat élték ki a forgatókönyv lapjain - mert nem ez volt az egyetlen ízléstelen és teljességgel értelmetlen jelenet.

Slusszpoén, hogy az önkielégítést végző hercegnőről a következő jelenetekben kiderül, fogalma sincs a saját testéről. Akkor hogy is van ez? Sakk-matt az írócsapatnak.

Aztán meglengetnek egy egészen abszurd Pretty Woman-vonalat, amelyről egyetlen életrajzi könyv sem tesz említést, így nyilvánvalóan nem igaz, de ez megint csak ostobának és felelőtlennek tünteti fel Erzsébetet, aki egy lezüllött prostit választ legjobb barátnőjének. Nyilván, kellenek a meghökkentő fordulatok, hiszen ezt szoktuk meg az amerikai filmekben (és a Marvelt is le kell nyomni), de ez eredendően egy történelmi sorozat lenne... Nyilván, nem baj, ha a készítők itt-ott eltérnek a történelmi hitelességtől, de akkor elegánsabb lett volna kiírni - mint a Nagy Katalin esetében -, hogy ez bizony csak egy hellyel-közzel igaz történet.

A színészek egyébként briliánsak: a Sissit alakító Dominique Devenport bájos, okos, érzékeny és karizmatikus nőként kelti életre Erzsébetet, ahogy a Ferencet megformáló Jannik Schümann is magasra teszi a lécet - kettejük játéka kifogástalan.  Vélhetően ennek, és az erős mellékszereplők játékának, a remek rendezésnek és a csodás operatőri munkának köszönhető az, hogy a sorozat a nyilvánvaló forgatókönyvbeli hibák ellenére nagyon is nézeti magát.

Ferenc József személyét a készítők valamiért a Szürke ötven árnyalatának főhőse, Christian Grey bőrébe bújtatják: az osztrák uralkodó ugyanis agresszív, dührohamos, érzéketlen, szexmániás, nárcisztikus - és meghökkentően hisztérikus.

Igazán sok életrajzi könyv született Ferenc Józsefről, de ezekben nem nonstop prostikkal hempergő, nőverő, élvhajhász szexállatként, hanem egy merev, katonaként élő és ódivatúan gondolkodó, az érzelmeit ritkán kimutató férfi képe jelenik meg előttünk.

Noha nyilvánvalóan több nővel volt dolga az uralkodónak, a történelem két szeretőjét tartja csupán nyilván: Anna Nahowskit, és a haláláig vele maradó Katharina Schratt színésznőt, piros lámpás házról azonban nem igazán szól a fáma. Meglehet, azért, mert ott az élete során elkövetett merényletek száma 7 helyett hamar 17-re rúgott volna.

A legnyomorultabb baki: az udvar orvosa ellenőrzi a prostikat, akik Ferenccel hemperegnek, nehogy a császár (és általa a császárné) nemi betegséget kapjon. De közben minden életrajzi kötet megírja, hogy Ferenc Józsefnek folyton nemi baja volt... Többnyire gonorrhoeával küzdött, amelynek kellemetlen tüneteit akkoriban arzénos kezeléssel próbálták enyhíteni. Ez azonban fogromlást, fogvesztést okozott és tönkretette a gyönyörű Erzsébet hibátlan fogsorát.

Erzsébetet a sorozat készítői úgy állítják be, mintha már tiniként is a fekete szín szerelmese lett volna. Nem volt az: kétéves kislánya halálát követően, a gyásztól összeroppanva öltözött gyászruhába, majd később, Rudolf fia öngyilkosságát követően öltött végleg feketét.

A kedvencem azonban a "gonosz magyarok" ábrázolása. A magyarok ugyanis a sorozatban koszos csőcselékként tűnnek fel, akik közül az egyik nő - az aradi tanúk kivégzése miatt - könnyes szemmel, gyűlölködve átkot szór Ferenc Józsefre. Ez a momentum az egész sorozatot végigkíséri, mintha Ferenc József minden családi drámája és háborús vesztesége emiatt az átok miatt lenne. Kimondatlanul is mi, gonosz magyarok tehetünk minden bajról...

A magyar arisztokratákat és hadvezéreket pökhendi, forrófejű, tiszteletre és lojalitásra képtelen emberekként ábrázolják, ezzel szemben minden osztrák délceg, becsületes és tisztességes. Igaz, a Grünne grófot alakító David Korbmann abszolút kedvenc, ahogy az undok Esterházy Lichtenstein grófnőt játszó Tanja Schleiff is. Ők ketten (valamint a Fannit alakító Paula Kober) a tökéletes bizonyítékai annak, hogy olykor a mellékszereplők simán elviszik a történet fókuszát anélkül, hogy ez pillanatig is zavarná a nézőt.

Andrássy Gróf karaktere egyébként elég jó lenne, de aztán Sissi kedvenc magyarja elsüt egy ordenáré poént (ami biztos, hogy nem történt meg) és ezzel megint nyilvánvalóvá válik, hogy mi, magyarok prosztók vagyunk. Egy kicsit tompítja szörnyű mivoltunkat a magyar ruhákban táncoló fiatal nemesek látványa, ha el tudunk tekinteni attól, hogy Andrássyt egy tipikus olasz macsó alakítja, akinek a nevét sem kell tudnunk ahhoz, hogy lássuk, mely nemzet szülöttje. Ez nem Giovanni Funiati hibája, hisz ő remek színész, de ennyi erővel lehetne finn felkelő is.

A nyilvánvaló furcsaságok ellenére a sorozat nagyon izgalmas, Sissi tiszta lénye pedig abszolút beragyogja a legborzalmasabb drámát is. Épp emiatt érthetetlen, miért volt szükség a szoft-pornó részekre és a leszbikus sugallatra, aminek aztán végképp semmi történelmi alapja nincs. A sok szex nem lenne zavaró a sorozatban, ha méltó helyen és formában írták volna a történetbe - ahogy például a Spartacusban tették. Itt azonban szimplán az jön le, hogy a készítőknek szexelniük kellett volna a forgatások előtt...

A sorozat testközelben mutatja meg Erzsébet életét és az őt körülvevő rideg, császári udvart. Sorsa sokban hasonlít a később hasonló körülmények közt élő Diana hercegnőéhez - ezért talán még fájóbb látni, mennyi szenvedésen ment keresztül ez a fiatal lány, akit rögvest a szívébe zár minden néző, mert benne van Romy Schneider bája, Scarlett O'Hara dacossága és a valódi Sissi karizmája, amely a mai napig körüllengi mítoszát.

Sven Bohse, a rendező tökéletes atmoszférát teremt a történetnek, a helyszínek lenyűgözően életszerűek, a háborús jelenetek pedig meghökkentően erősek. Maga, a sorozat nagyon nézeti magát, éppen ezért azt hiszem, mindannyian megbocsáthatjuk a kifogásolható felhangokat és nagyvonalúan besöpörhetjük őket a szőnyeg alá.

Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://www.puliwood.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.