Hirdetés

Magyar menni Oscar - Jelöltjeink és nyerteseink

|

Hirdetés

Hétfőn hajnalban egy emberként fogunk ott gubbasztani a televízió képernyője, vagy a mozivászon előtt azért, hogy Nemes Jeles László első nagyjátékfilmjének, a Saul fiának apait-anyait beleadva szurkoljunk az Oscar-gálát nézve. Joggal nyerné meg Nemes alkotása a díjat, de akkor se lennénk túlzottan szomorúak, ha végül nem ő vinné haza – hiszen, már maga a jelölés is óriási siker és már emiatt sokan felfigyeltek rá, ez pedig egy ilyen témát magáénak tudó filmnél remek dolog. A magyarok azonban nem most mennek először a díjkiosztóra, a magyar filmtörténelem során nem egyszer előfordult, már hogy ott izgultak hazánkfiai jelöltjeikért. Mi most összeszedtük Nektek azokat a filmeket, amelyek jelölve lettek, és amelyekre büszkék lehetünk magyarként. A Pál utcai fiúk (1969)

nemecsek
Mai fejjel furcsa belegondolni, de a legelső Oscar-díj, amelyre magyar filmet jelöltek, az a Molnár Ferenc azonos című, kötelező és klasszikus regényének filmváltozata, a Pál utcai fiúk volt. A filmet Fábri Zoltán vitte vászonra részben hazai, részben külföldi szereposztással. Érdekesség, hogy például Nemecsek Ernő karakterét is az angol származású Anthony Kemp alakította, édesanyját pedig hazánk egyik legmegbecsültebb és legcsodálatosabb színésznője, Törőcsik Mari személyesítette meg. A magyar-amerikai koprodukció az Oscart ugyan nem kaphatta meg (elorozta előle a Háború és béke egy adaptációja), de a Magyar Játékfilmszemle közönségdíjával azért vigasztalhatta magát. Macskajáték (1972)
orokmozgo-filmklub-macskajatek-original-69186
Makk Károly Örkény István novellájából készült adaptációja az Oscar történetének hazai viszonylatát nézve talán a legfurcsább és legszürreálisabb jelölés. A Szerelemben tökélyre fejlesztett és onnét továbbvitt egyedi filmnyelv és elbeszélési mód nehézkessé teheti a Macskajáték dekódolását és befogadhatóságát, de ha elkapja a nézőt a gépszíj, akkor igazán remek filmélményben lehet része. A történet egy idős hölgyről szól, aki próbál szembenézni az időskorral, miközben szerelmes egy operaénekesbe és folytonos levelezésben áll nővérével. Az álomszerű alkotásban mellékszerepben felbukkan Törőcsik Mari is (ezzel már a második olyan filmben vesz részt, melyek Oscarra jelöltek), de a főszerepben feltűnő Dajka Margit viszi a prímet. A díjat persze végül nem nyerte meg, de mentségére legyen mondva, hogy egy Fellini nevű ficsúr Amarcord című filmje vitte el helyette. Magyarok (1978)
560x350_9375_fabri-zoltan-magyarok-1977
Hat évvel járunk a Macskajáték után és ismét Fábri Zoltán egy filmjét tolták az Akadémia szavazóbizottsága elé. A Magyarok ízig-vérig magyar történet, magyar szereplőkkel: a II. világháború idején járunk, amikor is néhány falusi férfi elmegy külföldre szerencsét próbálni és pénzt keresni. Beállnak munkásnak, szállást kapnak, miközben szomszédságukban francia hadifoglyokat tartanak a németek, lépten-nyomon erőszakba botlanak és fogalmuk sincsen arról, hogy tulajdonképpen mi is folyik odakinn. Tudják, hogy rossz, tudják, hogy háború és harc, de a súlyukkal nemigen vannak tisztában. Fábri Zoltán pályafutásának egyik legjobb darabja ez – karakterei színesek, az pedig külön izgalmas, hogy magából a háborúból semmit nem látunk, de fojtogató jelenlétét mindvégig érezzük. Itt is szomorúan vehettük tudomásul, hogy nem nyertünk, helyette egy Gerard Depardieu nevével fémjelzett romantikus komédia, a Get Out Your Handkerchiefs nyert. Bizalom (1979)
Confidence
Szabó István első (és nem utolsó) jelenése a Kodak Theater-ben. Egyben a második olyan magyar film Oscar-jelölése, mely a történelem sebeit dolgozza fel – itt is, akár a Magyarok-ban – a II. világháború idején járunk. A történet azonban nem egy csapat szerencsét próbálni vágyó fickóról szól, hanem egy férfiról és egy nőről, akik egymás társaságát kényszerülik élvezni hamis személyazonosság alatt, férjet és feleséget eljátszva a külvilág számára. Bár mindkettőjüket várja haza valaki, kapcsolatuk idegenkedésből később furcsa, ingatag bizalmi viszonyon alapuló ágyastársi/szerelmi kapcsolat lesz, mely szituációt gyönyörűen vitt filmre az azóta Szabó István házi operatőreként és a Sorstalanság rendezőjeként ismert és elismert Koltai Lajos operatőr. Bánsági Ildikó érzékeny alakítása és Andorai Péter szigorú játéka se volt azonban elég ahhoz, hogy Szabó István győztesen távozzon a helyszínről. Hiába no, ha egyszer egy Moszkva nem hisz a könnyekben ellen versengsz, akkor sok esélyed nincsen… A légy (1980)
rofusz01
Rófusz Ferenc animációs filmje volt végül az, amely meghozta nekünk magyaroknak az első kis arany szobrocskánkat. A kisfilm egy légy történetét meséli el, aki egy szép őszi napon rossz házba téved be és légycsapóval kezdik el üldözni. A szárnyas kis rovar szemszögéből elmesélt filmért járó díj átvétele körül azonban kisebb botrány kerekedett anno. Történt ugyanis, hogy a rendező Rófusz Ferenc politikai okokból képtelen volt részt venni a gálán, így a Hungarofilm akkori vezérigazgatója, Dósai István ment fel a színpadra, magát Rófusz Ferencnek kiadva. Ez balul sült el, ugyanis az Akadémia később rájött a turpisságra és a rendőrség orozta el Dósaitól a szobrocskát és megtartották a film igazi rendezőjének, aki hónapokkal később volt csak képes átvenni azt. Mephisto (1982)
tumblr_mlld4l9kpx1rp562wo2_1280
Történet egy színészről, aki tele van ambícióval és mindene a színpadon való játék. Alapvetően egy irritáló fráter, egy egoista ember, akinek tényleg nincsen fontosabb saját magánál és a színészetnél, és aki vallja, hogy ez a szakma felülkerekedhet minden politikai ideológián. Rosszul hiszi, ezt pedig megtanulja a saját bőrén. Szabó István a Bizalom után visszatért ezzel a náci Németországban szorult színészről szóló filmjével, amely a mai napig egyetlen Oscar-díjas nagyjátékfilmünk. Hiába a sok külföldi név (már a főszereplőt is egy német színész, Klaus Maria Brandauer játssza), a film erezetében magyar vér folyik (és szerepel benne Cserhalmi György is), az operatőr pedig ismét Koltai Lajos, aki már a Bizalomban is bizonyította tehetségét. A díj abszolút megérdemelt volt, hiszen a Mephisto egy érzékeny és erőteljes mozi az ideológiák mindent felőrlő erejéről és arról, hogy nem lehetsz teljes értékű színész anélkül, hogy nem foglalnál állást a politikában. A film Andrzej Wajda A vasember, illetve A hajó megtelt című filmje ellen nyert. Redl ezredes (1985)
100 CHARACTERS
Szabó István Redl ezredesével újra színre lépett, ezúttal pedig egy olyan ezredesről készített filmet, aki egy vasútcsalád sarjaként növi ki magát hírhedt kémfőnökké. Tekintve, hogy a Mephisto című filmben párosuk olyannyira sikert aratott, a címszereplőt ismét Brandauer alakítja, épp csak a történet még az I. világháború előestéjére datálható. A film az Oscart végül nem nyerte meg (egyesek szerint azért, mert az Akadémia nem akarta, hogy egymás után kétszer nyerjen magyar), de számos más díjat viszont igen: a Magyar Játékfilmszemle több díját, a Cannes-i Nemzetközi Fesztivál zsűri díját, a Brit Film- és TV akadémia díját és még jó párat. A lényeg: megkapta az érdemeit Szabó István alkotása. Hanussen (1988)
hanussen 16
Ezzel elérkeztünk Szabó István negyedik Oscar-jelöléséig, mely mindenképp rekordnak számít hazai körökben. A Redl ezredes után három évvel később készült Hanussen az ún „német-trilógia” befejező etapja egy I. világháborúban fejsérülést szenvedő, Klaus Schneider nevű szakaszvezetőről (megint Brandauer) szól. A férfira, hipnotizáló képessége révén felfigyel egy orvos, aki ezen tudását a gyógyításban szeretné felhasználni, de az Eperjes Károly alakításában felbukkanó Nowotny kapitány inkább a varietéket ajánlja, ami később nagy sikert hoz neki. Bár a jelölés megvolt, a díj végül elmaradt, de érdekes módon a végeredményről a kritikusok egy része mellett maga a rendező sem volt túl nagy véleménnyel (úgy érzi Szabó István, hogy a film egy kihagyott ziccer és mellébeszéléssel lehetne vádolni őt). Egyéb díjat sem kapott, csak a jelölésig futotta (Cannes-ban például). Ezek lennénk hát mi. 88 óta nem volt jelölésünk, épp ezért lesz izgalmas a verseny (illetve dehogy verseny: Szabó István is megmondta már, nem véletlen az, hogy úgy adják át a díjat, hogy "The Oscar goes to..." és nem pedig úgy, hogy "And the winner is..."), és legyen bármi is a végkimenetel, jó érzés lesz. Azt pedig csak remélni merjük, hogy ilyen a jövőben egyre gyakrabban lesz. Ti mit gondoltok? Nemes megkapja a szobrocskáját?
Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://www.puliwood.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.