Odaát - Ismertető

Szinte fölöslegesnek tűnhet egy olyan sorozatot bemutatni, ami hamarosan a 11. évadát kezdi meg, hiszen ilyen hosszú idő alatt biztosan rengetegen találkoztatok már vele valamilyen formában. Ám szóljon most ez az ismertető azokhoz, akik eddig kétkedtek azzal kapcsolatban, hogy érdemes-e bekapcsolódni a Winchester tesók szörnyvadászós kalandjaiba. Ha esetleg régebb óta követed a szériát, vagy netalán meguntad útközben (sajnos volt, hogy adott rá okot, el kell ismerni), akkor is bátran olvass tovább, igyekszek felfrissíteni az emlékeket és új erőt adni a folytatáshoz! Mielőtt beleugranánk a mélyvízbe, hagy ajánljak egy kis aláfestő zenét, a sorozathoz már-már hozzánőtt ’’Carry On Wayward Son’’-t a Kansas-től. https://www.youtube.com/watch?v=eGtu4Bb5dec ’’Embereket menteni, elpusztítani a gonoszt, a családi vállalkozás.” Nagyjából ezzel az idézettel össze lehet foglalni az Odaát alap történetét, azonban ahogyan folyamatosan bontakoznak ki az események rájövünk, hogy több van ebben a sorozatban, mint egy hétről-hétre ismétlődő szörny vadászat. Amikor először találkozunk Dean-el (Jensen Ackles) és öccsével Sam-el (Jared Padalecki) a két testvér külön utakon jár. Az idősebbik az apjukkal maradt, aki a természetfeletti erők mögött próbálja felkutatni felesége gyilkosát, látszólag reménytelenül.  A fiatalabb testvér ellenben már beleunt a veszélyes és sokszor értelmetlennek tűnő életmódba, ezért otthagyta megmaradt családtagjait az átlagos élet reményében. Sam álma be is teljesült, egyetemre jár, barátokat és egy csinos barátnőt is szerzett, ám a boldogság nem tarthat túl sokáig. Egy napon váratlanul betoppan Dean, aki az öccse segítségét kéri, ugyanis az apjuk bármiféle magyarázat nélkül eltűnt. Sam nehezen, de beleegyezik, hogy egy esetet kivizsgál bátyjával, ám mire az ügy végére járnak egy nem várt tragédia fogadja otthon a fiatalabb testvért, ami arra készteti őt, hogy ismét búcsút mondjon a normális életnek és fivérével vadásszon a természetfelettire.

Milyen szörnyek nyomában is vannak a Winchester tesók? Tíz év alatt szinte mindenre vadásztak már, ami csak az eszünkbe juthat. Az ősi mitológiai lényektől kezdve egészen a városi legendákban szereplő alakokig rengeteg nem evilági szörnyeteg nyakát vették már főhőseink. Az első néhány évadban különösen fontos szerepet játszott, hogy hétről hétre valamilyen egészen újfajta veszedelemmel kerüljön szembe Sam és Dean, amiben az volt a legizgalmasabb, hogy minden egyes rém egyedi eredettel, gyilkolási módszerrel, illetve gyenge ponttal rendelkezett. Ahogy telt múlt az idő az ötletek is kezdtek elfogyni, így volt, hogy valamelyik szörnnyel többször is találkoztunk, vagy ennél is rosszabb esetben az újak megalkotása nem sikerült túl rózsásan. Egy nagyobb volumenű, fő történetszál azonban mindig is a háttérben motoszkált, ami rendre az évadok végére bontakozott ki teljes égészében. Ez a forma továbbra is jellemző a sorozatra, de a kezdetekkel ellentétben, most több olyan epizódot kapunk, ami konkrétan előrébb görgeti a cselekményt és nem csupán időhúzásnak van beletéve. Ebből viszont adódik a kérdés, hogy elég érdekes-e a fő sztori, hogy átlagosan 23 epizódon keresztül végighúzzák? Nos, sajnos nem minden évadban. A sorozat sajnálatos módon a közepe tájékán elfáradt kicsit, a 7. évad különösen gyenge lett, de jó hírem van azok számára, akik esetleg itt adták fel a reményt, ugyanis az Odaát ismét a jobbik úton lépked tovább. Persze mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy tetszik-e amerre a sorozat halad, de hagy emlékeztesselek titeket a széria legnagyobb erősségére: a karakterekre.

Gondolom mindenki elhiszi nekem, ha azt mondom, hogy a két főszereplő között remek a kémia, már csak azért is, mert ha nem így lenne, valószínűleg nem élt volna meg 10 évadot a sorozat.  Azonban bármennyire is jó tud lenni a Sam és Dean páros, azt is nehéz lenne elképzelni, hogy ketten képesek lettek volna eljutni idáig. Ez valóban nem is így történt, hiszen egészen az első szezontól kezdve remek mellékszereplők kísérték, vagy éppen akadályozták a fiúk útját. Kezdjünk rögtön a jó öreg Bobby Singerrel (Jim Beaver), aki apjuk helyett is apjuk volt a srácoknak hosszú-hosszú éveken át. Mindig ott volt, ha valamelyikőjük segítségre, útmutatásra vagy éppen egy alapos fejmosásra szorult. A másik nagy közönség kedvenc nem más, mint a 4. évadban bemutatkozott angyal, Castiel (Misha Collins). Az Úr szolgája lassan, de aztán elképesztően erősen záródott a rajongók szívébe, mára pedig már az Odaát nélkülönözhetetlen szereplője. Elsősorban naivsága miatt válhatott ennyire szimpatikus karakterré, elég, ha csak arra a jelenetre gondolunk, amikor a TV-t bámulva egészen véletlenül egy pornó csatornánál köt ki és megkérdőjelezi a pizza futár szeretetét, amint azt látja, hogy elfenekelni a bébiszittert. Na és végül, de nem utolsó sorban a Pokol Királya, Crowley (Mark Sheppard), aki egy szimpla egyszer-egyszer feltűnős szerepben akkora rajongó táborra tett szert, hogy mostanra ő is a sorozat egyik állandó karaktere lett. Az ő szerepköre roppant érdekes, ugyanis démonként természetesen a Winchesterek elsőszámú prédái között van a helye, de mindig elő tud rukkolni egy olyan alkuval, amiből előnyösen tud kijönni mind két fél, ezáltal a hátsója is szétrúgatlanul marad, legalábbis az esetek többségében.

Ők voltak tehát a sorozat legfőbb karakterei, de természetesen az évek során rengeteg más egyéb szereplő is megfordult az Odaát háza táján, akik igyekeztek fenntartani a színvonalat. Záró soraimban a rajongókat szeretném kiemelni, akik a valódi okai annak, hogy még mindig életben és lendületben tud maradni a széria. Jó érzés egy olyan sorozatot támogatni, amely körül egy igazi közösség alakult ki, és amelynek készítői, színészei is igyekeznek megadni a nézők számára azt, amire vágynak. Hogy lássátok nem csak a levegőbe beszélek, végezetül itt van egy zseniális rajongói paródia, amelynek a készítésében az Odaát stábja is szerepet vállalt! (Enyhén spoileres a 10. évadra nézve!) https://www.youtube.com/watch?v=tCZy8cAgBlM