Nagy Katalin orosz uralkodónő kezében ott van minden hatalom. A karakán, keménykezű asszonytól megannyian irigylik az uralkodás jogát, sokan tisztelik őt, ám az első csoport ugyebár mindig erősebb és ezekből születnek a legizgalmasabb történetek. Nincs is jobb egy jó kis politikai csatározásnál, hatalomféltésnél egy királyi udvarban! Főleg akkor, ha az említett uralkodónőt nem más, mint a nagy Dame Helen Mirren formálja meg.
A történetbe akkor csöppenünk bele, amikor Katalin (Helen Mirren) már magához ragadta a hatalmat. Férje, Péter halott, ő maga pedig nem kívánja megosztani trónját senki mással - még fiával sem, aki a pilot epizódja során túlesik férfivá avatási ceremóniáján. Katalin liberális nézetekkel rendelkezik (amint azt több ízben kiemelik az epizód során), ezt sokan nem nézték jó szemmel, pláne azok után, hogy mindjárt a nyitójelenetek egyikében arról beszél, hogy szeretné felszámoltatni a rabszolgaságot. Azért pedig pláne pikkelnek rá egyesek, amiért vélhetően ő volt az, aki megölette férjét. A legtöbbek szemében ő egy egyszerű trónbitorló, akinek semmi joga nincsen ahhoz, hogy a népet vezesse. Környezetében ennél fogva a legtöbben szeretnék tőle elvenni ezt a hatalmat és magukévá tenni - vagy őt magát, vagy pedig azt az erőt, amelyet képvisel.
A négy epizódból álló, HBO-n megtekinthető minisorozat első epizódja úgy vágja bele magát és nézőit ebbe a történelmi közegbe, hogy felvértezi magát azokkal az összetevőkkel, amelyekkel megakadályozhatja az esetleges ásítozást és megnyerheti magának azokat is, akik alapvetően kevéssé érdeklődnek a történelem iránt. A Trónok harca által sikerrel bevezetett szex+erőszak+trágár nyelvezet kombó tehát itt is működik, bár azért egyelőre még kisebb vehemenciával és kevésbé hangsúlyosan vetik bele ezeket az elemeket. Mindenesetre egy levágott fej simán elgördül és szex is akad, úgyhogy álljék ez itt figyelmeztetőül azok számára, akik fontolgatnák, hogy csak úgy kisgyerek jelenlétében néznék a sorozatot. Nem kell persze fékevesztett erőszakorgiára és szexjelenetek végtelen sorozatára gondolni, javarészt dialógusokat kapunk, de kellőképpen világossá teszik a korosztályt és azt, hogy igyekeznek kielégíteni bizonyos kortárs igényeket.
Ami a cselekményvezetést illeti, e tekintetben érezhetően arra törekedett Nigel Williams író, hogy a történelmi tényeket nem elmismásolva, de a körülményekhez képest gördülékenyen, eseménydúsan, mondjuk ki: szórakoztatóan tálalja. Ennek megfelelően izgalmasan felfestett képet kapunk arról, hogy Nagy Katalin milyen uralkodó is volt (őszinte, kemény és virgonc), illetve arról is, hogy milyen politikai állapotok uralkodtak akkoriban. Ehhez a minőségi összképhez hozzájárulnak a dialógusok (sokszor szellemesen, mégis informatívan viszik tovább a cselekményt), produkciós dizájn (a díszletek, a jelmezek mind remekül, autentikusan adják vissza a korabeli küllemet), valamint a színészi játék is. Ez utóbbiban nagy köszönet Helen Mirrennek, aki nagyságához felérve alakítja az uralkodónőt - hozza magával a tőle megszokott elemi hatalmasságot és évtizedes rutint, de kiemelhetjük nyugodtan Richard Roxburgh-ot (Katalintól elhidegült, annak egykori szerelmeként egy fenyegetés ígéreteként van jelen, amely egész biztos fog még fejtörést okozni), valamint Jason Clarke-ot is (mint Katalin kegyeibe férkőzni kívánó Potemkin).
A Nagy Katalin pilotja tehát tele van csupa minőségi összetevővel és ez alapján az 50 perc alapján bátran merem ajánlani a sorozatot mind annak, aki szakavatottabb a témában, mind pedig annak, aki épp, hogy csak belekóstolna ebbe a világba. Remélhetőleg a további három epizód is hasonló minőségben mutatja meg a korabeli politikai machinációkat, szócsatákat és egyéb csörtéket - természetesen egy bővebb kritika keretén belül meg is fogjuk Veletek osztani benyomásainkat.
Addig is, a teljes sorozatot elérhetitek és megnézhetitek az HBO GO oldalán eredeti angol nyelven, valamint magyar szinkronnal egyaránt.