Kiefer Sutherland, aki miután éveken át óvta az Egyesült Államokat a terroristáktól, nemrég saját magát találta az elnöki székben. Kijelölt túlélőként azonban csak pár évad jutott neki, ám egy kis szökkenés (vagyis szökevény) és egy újabb elnöki ciklus után ismét új szerepben láthatjuk, a 24 rajongók legnagyobb örömére.
Ha van sorozat, ami darálásra teremtődött, akkor az a 24. Úgy csusszannak le belőle az évadok, mintha szomját oltaná a sivatagban magára hagyott kalandor. Mohón, gondolkodás és megállás nélkül nyakaljuk az epizódokat, mígnem a kancsó fenekére érve egyszerre kerít minket hatalmába az üresség és a teltség érzete.
A 24 ikonikus, és az évek során csak keveseknek sikerült a nyomába lépnie (talán csak a Homelandnek), és még saját maga sem tudta megugrani a lécet, hiszen pont az hiányzott a 24: Legacyból, amitől 24 a 24, azaz Jack Bauer. A figurát alakító Kiefer Sutherland sokféle dologgal próbálkozott az elmúlt években, de úgy tűnik, most visszatért ahhoz, ami nagyon jól áll neki, ami remekül megy, és amiért két évtizede megvesztek a tévézők.
Kiefer ezúttal nem egy egyszemélyes hadsereg, nem egy rendíthetetlen és legyőzhetetlen ügynök képében jelenik meg a képernyőn, hanem egy olyan fickóként, aki mesterien zsonglőrködik a szavakkal, az információval és akárcsak Thanos, úgy formálja a valóságot, ahogy akarja.
John Weir (azaz Kiefer Sutherland) egy olyan csapat vezetője, akiknek a manipuláció a mestersége. Az embereivel bárkit megtévesztenek. Ha a megrendelő azt kívánja, akkor ráveszik az áldozatot, hogy adja el a részvényeit, de képesek kreálni olyan helyzetet is, amelyben két, egymás számára vadidegen ember kerül kompromittáló helyzetbe, hogy egy nagyobb ügy kártyavárként dőljön össze. Az átverés nagymestere azonban saját módszerének lesz az áldozata.
Weir és csapata teljesíti a soron következő munkát, ám egy adott ponton a főnök maga kerül a címlapokra és válik egy gyilkosság első számú gyanúsítottjává. Mondhatjuk, hogy visszanyal a fagyi, és ekkor kezdődik meg Jack Bauer… vagyis John Weir leghosszabb napja. Menekülnie kell, és nem számíthat senkire és semmire, csak a tapasztalatára, a szimatára és az improvizációs képességére.
Miközben menekül a csapata és felszerelése nélkül, és egymaga próbál úszni az árral szemben, megismerjük a múltját, melyből értelmet nyer, hogyan is lett belőle egy notórius gyanakvó, akinek nincs telefonja és a digitális lábnyomát is igyekszik a lehető legjobban elrejteni.
A sorozat első két részében (egyelőre ennyit tett elérhetővé a SkyShowtime) az Ocean's-filmeket megidéző átveréseknek, heist-akcióknak lehetünk a szemtanúi, mindezt pedig olyan élvezetesen találják, hogy a percek másodpercekként peregnek. Be sem indul a sztori, máris vége az első epizódnak, és amint újabb gellert kap a történet, már másodszor úszik be a stáblista.
A Rabbit Hole egy ízig-vérig darálásra termett sorozat, amely azonban hetiben is ütős. Aki a 24 óta arra vár, hogy találjon egy újabb pörgős és szórakoztató akciósorozatot, amely a képernyőhöz szegezi, az azonnal kezdje el a Rabbit Hole-t, mert Kiefer Sutherland menekülése garantáltan beszippantja majd az egykori legendás sorozat rajongóit.