Hirdetés

Visszatekintő: Terminátor - Megváltás

|

Nem váltotta meg a világot, de a többi folytatás tükrében tényleg megszépült?

Hirdetés

Hat évvel voltunk a botrányos Terminátor 3. - A gépek lázadása debütálása után, és úgy tűnt, friss koncepcióval tér vissza a Terminátor franchise. Mármint nem gondolom hatalmas újító szándéknak, hogy elmesélünk egy történetet abban a posztapokaliptikus gépek elleni háborúban, amiből három Terminátor filmben is láttunk betekintést. Viszont mindenképp frissebb felvetésnek tűnt, mint újra megpróbálni elmesélni ugyanazt a történetet Schwarzeneggerrel (ahogy az ezt követő filmek mégis tették).

1984 óta hallgatjuk, hogy el fog jönni az idő, amikor a mesterséges intelligencia fellázad és az emberiség totális háborúba kerül a gépekkel szemben. A Terminátor - Megváltás bevállalta, hogy rendben, a negyedik film a szériában tényleg szóljon erről.

Hirdetés

John Connor megformálására beszervezték Christian Bale-t, aki az Equilibrium - Gyilkos nyugalomban és két Nolan-féle Batman filmben is megmutatta, hogy nem áll messze tőle az akciószerep. A másik főszerepet Sam Worthington kapta meg. Őt James Cameron ajánlotta be, akivel az Avatar forgatásán dolgoztak együtt. Két ilyen macsó megmutatja a robotoknak az emberi akarat erejét, mi sülhet el rosszul?

A film előkészületeit áttekintve felfigyelhetünk a baljós jelekre, hiszen magát a forgatókönyvet különböző figurák többször is átírták, Jonathan Nolan a forgatás alatt is ügyködött a történeten, amit az akkori írósztrájk miatt sietősen ott kellett hagyjon. De végül mivé is állt össze a sztori? 2018-at írunk, az emberiség nagy része elpusztult, a túlélők pedig felveszik a harcot a gépek ellen, vagy menekülnek előlük. Marcust még 2003-ban ítélték halálra, de rejtélyes mód sok évvel később magához tér, találkozik Kyle Reese-zel (John Connor apjával, akit majd visszaküld az időben). John Connor eközben az ellenállás egyik katonája, egy új tervvel akarják legyőzni a Skynetet, de amikor Marcus elér hozzá, rájönnek, hogy maga Marcus egy ember-gép hibrid (amit már az előzetesben ellőttek, valamiért a Terminátor filmeknek van egy ilyen heppjük, hogy a kedvcsinálókban lelövik a csavart).

A forgatókönyvátírás kapcsán különböző pletykák is felröppentek, amiket később a rendező is megerősített (bár én még mindig nehezen hiszem el, hogy tényleg zöld utat kapott anno), hogy az eredeti befejezés szerint John Connor meghal, Marcus a Skynet irányítása alatt magára ölti John külsejét, majd lelövi Kyle-t, John Connor feleségét, meg úgy en bloc az ellenállókat. És ezzel zárult volna a film, hogy a Skynet győz. A rendező szerint nagyon király, polgárpukkasztó, provokatív lezárás lett volna, szerintem szimplán fantáziátlan, de ma már kíváncsi lennék, milyen lenne ez a film, ha tényleg ezzel a lezárással a fejben forgatják le és formálják mozifilmmé. Olyan pletykák is terjengtek még anno, hogy John meghal, és Marcus hasonlóan magára ölti a kinézetét, de azért, hogy az ellenállást vezethesse tovább. Ebben a verzióban már több értelmet látok, el tudom képzelni, hogy a forgatókönyvnek tényleg létezett egy ilyen változata.

Ezt láttad már?

Rengeteg hír, cikk és kritika vár ezen kívül is a Puliwoodon. Iratkozz fel a hírlevelünkre, mert kiválogatjuk neked azokat, amikről biztosan nem akarsz lemaradni.


Ha már említettem a rendezőt, nem akarnám őt letudni csak egy apró említéssel, hiszen egy McG művésznevű úr úgy kapta meg ennek a méregdrága blockbusternek a rendezését, hogy korábbi munkásságában olyan hírhedt darabokat tudok csak említeni (amit ismerhettek), mint a Charlie angyalai és a Charlie angyalai: Teljes gázzal (ezekben játszik Lucy Liu és Cameron Diaz). Laikus szemmel néha nagyon fura, kik kezében landol egy-egy projekt gyeplője.

A Terminátor - Megváltás a legdrágább filmje a franchise-nak. 200 millió dolláros költségvetése látszik is, hiszen CGI helyett speciális effektekkel vették fel az akciójeleneteket. A Megváltás legnagyobb pozitívuma valóban az akciószekvenciák, látszik, hogy minden robbanás, autóborulás, és a kétlábú robotok többsége is valódi. Az országúti üldözés minden kétséget kizáróan a csúcspontja ebből a szempontból a filmnek, de emellett azt az egysnittes jelenetet is megemlíthetjük, amikor John Connor tótágast áll egy helikopterrel.

De akkor végülis mi a gond a negyedik Terminátor filmmel? Sajnos az, hogy érdemi szempontból alig történik benne valami. Mármint történés bőven akad benne, nem véletlen a két történetszál, viszont szereplőink általánosságban csak úsznak az árral. Az akciójelenetek többsége abból áll, hogy túl akarnak élni, vagy el akarnak szökni, de nincs semmilyen cél a szemük előtt, amivel kapcsolatban proaktívak lehetnének. Továbbá egy ilyen háborús-akciófilmnek túlzsúfolt ez a két történetszál, Marcus kiborg mivoltával a cselekmény nem kezd semmit, semmilyen íve nincs a karakterének, a John Connorral való kapcsolata is (amiből bőven ki lehetett volna hozni bármit) egy tőmondattal összefoglalható.

John Connornál se jobb a helyzet, egyrészt Christian Bale mintha benne maradt volna Batman szerepében, és érzelemmentes kifejezéssel, macsó mód végighörgi az egész filmet. Az ő karaktere sem tart sehova, az elejétől kezdve a robotokkal akar harcolni és megmenteni Kyle-t, és ezt meg is teszi. A csapatával, feleségével, a parancsnoksággal, Marcussal való viszonyát egy-két mondatnak álcázott hörgéssel letudja, hogy tovább nézhessük azt a rezignált arcot, amit a film kezdetén magára öltött.

Christian Bale-t először Marcus szerepére akarták behúzni, de erősködött, hogy ő inkább John Connort akarja eljátszani, emiatt is át kellett írni a forgatókönyvet, hogy nagyobb játékidő jusson neki, és nagyobb hangsúly helyeződjön John figurájára. A sok foltozgatás a dialógusoknak se tehetett jót, mert a párbeszédek többsége nem emberi interakciókra emlékeztető beszélgetések, hanem frappánsnak, keménynek vagy drámainak szánt dumák többsége. Egy a robotok elleni háborús filmben főleg ironikus, amikor pont az ellenállás tagjai nem emlékeztetnek hús-vér emberekre. És amikor a második film ikonikus dumáit használják fel újra, az az összes Terminátor film közül pont a Megváltásnak áll a legrosszabbul, hiszen míg a folytatások nosztalgiára építő trash mivoltából nem volt ez már kirívó, ebben az esetben, mikor az előzmények koncepciójától és struktúrájától el szeretnénk távolodni, és halálosan is komolyan vesszük magunkat, akkor főleg rettentő kínosak ezek a kikacsintások.

A később készült Terminátor filmek tükrében azt el kell ismerni, hogy ebben a részben tényleg ott az ambíció, és az egész posztapokaliptikus közegnek, a film színpalettájának van egy erős atmoszférája. Ha másként állnak a csillagok, egy bitang jó film is lehetett volna a Megváltásból. De még a maga felemás mivolta ellenére részemről sokkal nagyobb érdeklődés övezte volna, ha ennek a filmnek készülnek folytatások, hátha gatyába rázzák ezt a háborúsfilmes koncepciót. Legrosszabb esetben se tudom elképzelni, hogy bénább élmény lett volna a végeredmény, mint a Genisys vagy Sötét végzet.

Amikor újranéztem a minap a Terminátor - Megváltást, reménykedtem benne, hogy a legutóbbi két Terminátor film tükrében megszépül majd az egyetlen posztapokaliptikus környezetbe ágyazott darabja a franchise-nak. Legnagyobb sajnálatomra az akciójeleneteken kívül kevés értékelhető pontja van ennek a filmnek, aminek legnagyobb baja, hogy a komplexnek ígérkező történet ellenére alig akad benne érdekes pillanat. Hacsak Marcusra, vagy csak Johnra koncentrált volna ez a film, vagy legalább a rossz poénnak hangzó alternatív befejezést megkaptuk volna, még abban is egy jobb film ígérete rejlik, mint amit 2009-ben valójában megkaptunk. Ez lenne tehát a legrosszabb idővonal?

Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://www.puliwood.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.