A zsidósághoz kapcsolódó témákról szóló húsz esszé 1986 és 2010 között született, mégsem lehet véletlen, hogy 2011-ben jelentette meg azokat Konrád György Budapesten, olyan időpontban, amikor az antiszemitizmus Magyarországon ismét "rút virágokat hoz" - írta Ilma Rakusa a svájci világlap nemzetközi kiadásának irodalmi mellékletében.
Az esszékben Konrád ír saját családjának történetéről, és foglalkozik olyan kérdésekkel, mint hogy miért nem fejlesztettek ki magukban a Magyarországon maradó zsidók zsidó öntudatot, miért akart ő maga inkább Magyarországon maradni, ahelyett, hogy kivándorolt volna Izraelbe, hogyan élhető meg a diaszpórában élő zsidóság identitása, s hogy mit jelent zsidónak lenni a valláson és a hagyományos közösségen kívül állóként - írta Ilma Rakusa.
Konrád esszéiben nyíltan beszél a holokausztról, a magyar zsidóság kiirtásáról, a zsidó öntudatról, saját lelkiállapotáról a mai Magyarországon, Izraelről és annak dilemmáiról, zsidók és keresztények, izraeliek és arabok békés együttéléséről - olvasható a cikkben.
"Tudni fontos, tanúságot tenni kikerülhetetlen, egyértelműséget teremteni kötelesség. Konrád György esszéi megfelelnek ezeknek az elvárásoknak, és jótékony módon mentesek a gyűlölettől és a hisztériától" - fogalmazott a kritikus.
Konrádnak "még a pesszimizmus is nehezére esik" - jegyezte meg - , szeretettel adja át magát rokonokra és megmentőkre való emlékezésnek, aprólékos helyismerettel írja le a budapesti zsidónegyedet, érzékeny figyelemmel a berlini holokauszt-emlékművet. "Konrád Györgyöt olvasni - ezúttal is - azt jelenti: tanulni és egy kicsit gyógyulni" - írta Ilma Rakusa.
A kötet német nyelven a berlini Jüdischer Verlagnál jelent meg, Hans-Henning Paetzke fordításában.
(http://www.nzz.ch/aktuell/feuilleton/literatur/hellsichtiges-zum-judentum-1.17929847)
MTI