A 11 táborlakó hétfőn érkezett meg a Somogy megyei faluba, ahol a foglalkozások nagy részét az egykor a költő által ültetett fa alatt tartják. Egerszegi Edit, az 1904-ben alapított Berzsenyi Társaság ügyvezető titkára az MTI-nek elmondta, hogy negyedik alkalommal szerveztek irodalmi tábort középiskolásoknak, az előző három évben mintegy félszáz diákot fogadtak. MTI
A cél az, hogy a verseket szerető fiatalokkal megismertessék a társaságot és névadójának munkásságát, de fontos az is, hogy a résztvevők köréből gyarapítsák, fiatalítsák a tagságukat - mondta az ügyvezető. Hozzátette: tudomása szerint ilyen jellegű tábor megszervezésére az országban egyedül a Berzsenyi Társaság vállalkozik, ehhez idén a Nemzeti Kulturális Alap, az Schola Rivulina Alapítvány és Kaposvár önkormányzata nyújtott anyagi támogatást, de sok segítséget kapnak a helyi önkormányzattól is.
A szombati táborzárásig a résztvevők nemcsak Berzsenyi Dániel irodalmi munkásságáról tudhatnak meg többet, hanem verstani ismereteiket is gazdagíthatják, drámapedagógiai játékok részesei lehetnek, továbbá kézműves foglalkozás és táncház is színesíti a programot.
A résztvevők irodalmi ismereteit olyan vendégek is gyarapítják majd, mint Németh Ágnes, Németh László Kossuth-díjas író lánya, Tari István délvidéki költő, Grecsó Krisztián író, költő és Szakály Sándor történész, a Magyar Tudományos Akadémia doktora.
A fiatalok ellátogatnak a Vas megyei Egyházashetyére, a költő szülőházához, majd útba ejtik a Berzsenyi Társaság örökös elnökének, Takáts Gyula (1911-2008) Kossuth-díjas kaposvári költőnek, műfordítónak egykori fonyódi villáját is.
A verseket évekig csak titokban író Berzsenyi Dániel 1804-ben költözött Niklára, ahol sikeres gazdálkodóként vált ismertté. Első - 77 verset tartalmazó - kézirata Kis János soproni evangélikus lelkész közvetítésével 1808-ban került Kazinczy Ferenchez, aki felajánlotta, hogy segít megszerkeszteni a kötetet. Verseinek első kiadása 1813-ban jelent meg.
A soproni evangélikus líceumban eltöltött hét év alatt - tanulmányait sosem fejezte be - sokat olvasott és kiválóan megtanult latinul, németül, jól ismerte a római és a görög mitológiát. Példaképének Horatiust tekintette.
Ritkán hagyta el Niklát - a "niklai remete" jelző is innen ered -, még otthonról sem szívesen járt el. Ideje nagy részét a tudományoknak szentelte, amelyről számos tanulmányban értekezett. 1830-ban a Magyar Tudományos Akadémia első vidéki rendes tagjává választották. Székfoglalóját 1833-ban adták ki Poetai harmonistica címmel.