"Alig tudtam beszélni, már mikrofont kértem a kezembe, apám tákolt össze egyet orvosságos tégelyből és szúnyoghálóból. Aztán, ahogy megtanultam írni, le sem tettem a tollat, anyám állandóan szedegette utánam a cetliket és fecniket, és inkább füzeteket vett, hogy abba körmöljem, ahogy nevezte: az „irományaimat”. Állandóan jegyzeteltem. Amit csak láttam és hallottam: mondatokat és érzéseket, képeket és hangokat, színeket és szagokat jegyeztem fel úgy, hogy abból később történetek kerekedjenek. Írtam magamnak, a barátoknak és a „fióknak”. Csokonai, Fazekas Mihály és Szabó Magda városában könnyű csodálni a nagyokat, és nehéz elhinni, hogy amit az ember művel, nemcsak puszta firkálgatás. Győzött hát a mikrofon: televíziós újságíró lettem. Dolgoztam magazinműsorokban, tíz éven át híradót szerkesztettem, ma pedig riportműsorban mesélek történeteket a tévénézőknek. A tollat televíziósként sem tettem le, de inkább cikkeket írtam: interjúkat, riportokat, színészportrékat és egy-egy tárcát. És, ha már csak fejben is, de továbbra is jegyzeteltem. Mindig érdekelt, hogy az élethelyzetek mit váltanak ki az emberekből, mi jár a fejükben, hogy viselkednek, és miként dolgozzák fel a történteket. Hogy válnak gyámoltalanná, esendővé, vagy gonosszá, hová vezethet a függőség, a szeretetéhség, vagy a hiúság, mi gyengít el, és mi ad erőt, honnan a bátorság és a vakmerőség. Egyszer aztán kihúztam azt a fiókot, aminek régen olyan szorgalmasan írtam. Megmosolyogtam a sok megsárgult papírt, félretettem, a fiókot jól kiporoltam, és felidéztem a mondatokat, az érzéseket, a képeket és hangokat, a színeket és szagokat, és azokat az örömöket és bánatokat is, amelyekre egykor hetykén mosolyogva, vagy éppen fátyolos szemmel váll rándítva legyintettem: egyszer majd megírom. Óramű pontossággal érkezett meg az „egyszer”, mintha még ébresztőt is fújt volna, olyan hangosan figyelmeztetett: itt az idő. Várnak azok a kimondott és kimondatlan mondatok, a nem mindennapi érzések, a felvillant képek és meghallott hangok, az élénk színek és fura szagok, a hajdani örömök és bánatok, amikre már nem lehet csupán rálegyinteni. Hát megírtam. Betettem a fiókba, és mielőtt kulcsra zártam volna, gyorsan kivettem. Regényt és novellát is. Most megmutatom."
Megjelent írások:
Ennyi c. novella: Szó-Kincs 2011., Aposztróf Kiadó 2011.
Tűsarkon c. novella: Nyitott ajtók, Irodalmi Jelen Könyvek 2011.
Egyet, kettőt, hármat c. novella: Új dimenziók, Aposztróf Kiadó 2011.
Holnap c. novella: Új dimenziók, Aposztróf Kiadó 2011.
Cipő és papucs c. novella: Szó-Kincs 2012. Aposztróf Kiadó 2012.
Forgószél c. novella: Minden napok, Vaoobook Kiadó 2012.
Előkészületben:
Napfényes Riviéra c. regény - várható megjelenés: 2012 decembere