Baradlay Kazimir mindig is császárpárti férfi volt. Végrendeletében fejti ki, hogy milyen sorsot szeretne három fiának. Legidősebb fia, Ödön. Azt szeretné, hogy maradjon a szentpétervári udvarnál és tanuljon, hogy minél magasabb pozíciót tölthessen be. Középső fiának, Richárdnak a lovasságot ajánlja, hogy azután jusson be a táborkarba. Legkisebb fia Jenő, akit a legjobban szeretett, de legkevésbé mutatta ki felé atyai érzéseit. Kazimir azt szeretné, hogy Jenő Bécsben maradjon és továbbra is hivatalnokként dolgozzon, de próbáljon minél magasabbra jutni a ranglétrán. Baradlay felesége, a fiúk anyja, azonban az ellenkezőjét kívánja tenni férje akaratának…
Az 1948-as forradalom huszadik évfordulóját köszöntötte Jókai ezzel az alkotással. Először csak folytatásokban jelent meg a Hon című folyóiratban, a kiegyezés után két évvel 1869-ben. Az olvasók csak később vehették kézbe a szándékosan 48 fejezetre bontott regény könyv változatát. Jókai saját emlékein és élményein kívül azt az élményanyagot is felhasználta, melyet az 1860-61-ben mozgalommá szélesedő honvédemlékgyűjtés közben szerzett.