Az alkotás címe Ode to happiness, vagyis Óda a boldogsághoz. A könyvet mindennek lehet nevezni, csak vidámnak nem. Minden lapja komorabb és sötétebb az előzőnél, amire a nagyméretű elmosódott, könnyekre emlékeztető betűk rátesznek egy lapáttal.
Felmerülhet a kérdés, hogy mi vezette a színészt arra, hogy ilyen művet adjon ki? Keanu állítása szerint végigröhögte azt az időt, ami alatt elkészült a könyv. A következőket mondta a műről: "Janey barátommal álltunk a konyhámban, amikor a rádióban egyszer csak pocsékabbnál pocsékabb, depis számok kezdték követni egymást. Amolyan depressziós, önsajnáló, nosztalgikus zenék orgiája volt, ismeritek az ilyet. Borzalmas volt, na. És akkor elindult bennem valami, elkezdtem írni, jött az a hangulat, amikor beülsz a fürdőkádba, meggyújtasz egy gyertyát és totál le vagy törve..."
Valamint hozzátette: "Mikor a kötet elkészült, feltettem a polcra, és röhögtem magamban, amikor felolvastam a haveroknak belőle néha. Egy idő után híre ment a dolognak, és egyre többen kértek példányt a műből. Most egy újabb szörnyűséget szeretnék írni, A remény haikui címmel. Rémes lesz, ígérem..."