Lisbeth Salander és Mikael Blomvkist meghódította a világot. Stieg Larsson kultikussá vált trilógiája milliós példányszámban kelt el világszerte, a rajongók pedig nagy veszteségként élik meg, hogy az író halálával nem folytatódhat az öntörvényű Lisbeth és a kitartó Mikael története. Larsson hazájában, Svédországban mindhárom könyvet megfilmesítették már, de az amerikaiak sem tudtak elmenni a különleges és izgalmas regény mellett, így idén januárban már a magyar mozikban is látható volt remake.
Az eredeti, svéd filmfeldolgozáshoz még nem volt szerencsém, így most inkább az amerikai filmről írnék nektek. Még amikor csak egy-két still fotó szivárgott ki filmről, már akkor bizakodva vártam ezt az adaptációt: Daniel Craig azon túl, hogy kiváló színész, nagyon hasonlít arra a Mikael Blomvkistra, akit a regény olvasása közben magam elé képzeltem. Rooney Mara-ról eddig nem sokat tudtam, de szerintem telitalálat volt őt választani Lisbeth szerepére. Olyan tökéletesen alakították át a kislányos szépségű színésznőt a vad külsejű, antiszociális Salanderré, mintha világ életében így nézett volna ki. Nem hatott természetellenesen az extrám frizura, a fekete ruhák és a számtalan piercing: Mara teljesen azonosult a szereppel – nem hiába kapott érte Oscar-jelölést.
Minden alkalommal, mikor egy számomra kedves könyvet ültetnek át a filmvászonra, kételyekkel és bizalmatlanul ülök le megnézni a kész művet, attól tartva, hogy a megváltozott forgatókönyvvel teljesen elveszik az a történet, amibe beleszerettek az olvasók. Valljuk be, nagyon-nagyon ritka a pontos filmfeldogozás; eddig csak egy alkalommal, a Viharsziget kapcsán találkoztam ilyennel. A tetovált lány is átesett különböző változtatásokon, főleg Harriet Vanger eltűnését illetően. A film vége felé ezt a részt szerintem lényegesen leegyszerűsítették, bár mentségükre legyen mondva, hogy még így is egy 158 perces alkotás készült a regényből – az eredeti Harriet-sztori pedig még egy jó húsz perccel meghosszabbította volna az egyébként sem rövid adaptációt.
Vannak még kisebb-nagyobb eltérések, de tulajdonképpen ez az egyetlen változtatás, amely zavaró volt a film kapcsán. A színészekkel szemben állított elvárásaim mind bejöttek: a szereposztás mondhatni tökéletes lett. A film hangulata is nagyon hasonlít a regényre, ami nagyon jellegzetessé teszi az egész feldolgozást. A Larsson-rajongók szerintem nem fognak csalódni ebben a feldolgozásban, hiszen egy igényes és izgalmas alkotást adtak a nézőknek.
Történeti hűség: 7/10
Képi megjelenítés: 10/10
Összesen: 8.5/10
A tetovált lány című könyvről ITT olvashatsz kritikát.