A címszereplő könyvbéli változata 2005-ben látott napvilágot Rick Riordan munkájának eredményeképp.
A történet szerint a hatodikos Percy immár hatodszor kerül új iskolába. Szegény kölyök mindig belekeveredik valami zűrbe, ami nem csoda, hiszen hiperaktív. Ez nem is lenne akkora probléma, ha legalább a tanulásban jeleskedne, de diszlexiájának köszönhetően épphogy csak görbülnek a jegyei. Az új suliban új barátot szerez a sánta Grover személyében, aki szinte minden percben ifjú hősünk nyakán lóg. Egy iskolai kirándulás alkalmával Mrs. Dodds, a matektanár rátámad Percyre, de azért előtte még visszaváltozik eredeti alakjába, fúriává. A kissrác legyőzi a szörnyet, de akárkinek mesél a dologról, valahogy senki nem hisz neki, vagy legalábbis úgy tesz. Egy alkalommal Percy fültanúja annak, hogy Grover és a mitológiatanár Mr. Brunner róla és a fúriáról beszélgetnek. Később aztán kis hősünk vallatóra fogja Grovert, akiről kiderül, hogy nem is sánta, hanem félig kecske, szatír és az a feladata, hogy védelmezze Percyt, a félistent. Mindezek utána Jackson úrfi hihetetlen kalandokba keveredik és elindul egy olyan úton, melynek a végén hérosszá (hős) válhat…
Egy normális adaptációnál nem kell külön felvázolni a film cselekményét, hiszen szinte teljesen megegyezik az alapul szolgáló regény történetével. Nos, a Percy Jackson nem tartozik ebbe a kategóriába. A film első 15 perce nagyjából megfelel a regénynek, de ezzel ki is merült a történeti hűség. Teljesen más irányba tart a film, mint a könyv. Miután megnéztem a filmet, igen nagyokat pislogtam, hisz nem értettem miért hagyott ki Chris Columbus (igen Ő a rendező) számos kulcsfontosságú mozzanatot.
A könyvben a legfőbb gonosz nem más, mint a három főisten (Zeusz, Poszeidón, Hádész) atyja, Kronosz, aki a Tartarosz mélyén sínylődik börtönében. De hatalma olyan nagy, hogy onnan is képes befolyásolni a különféle teremtményeket és rávenni nagyon gonosz cselekedetekre, ami többnyire Percy kiiktatásában nyilvánul meg. Hogy miért kell őt kinyírni? Nos, mert ő áll az útjában annak, hogy Kronosz kiszabaduljon és átvegye az uralmat az egész világ felett.
A filmben még csak meg sem említik titánok legerősebbjét, Kronoszt. Itt a legfőbb csúnyagonoszember Hermész fia, Luke. Féltékeny lett az istenekre és azt akarja hogy az új nemzedék, vagyis a félistenek vegyék át szüleik helyét az Olimposzon. De ahogy az lenni szokott a mi hősünk, Percy szétrúgja Luke hátsóját és mindenki nagyon hálás neki…
Az ember gyermeke azt hihetné, hogy ha egy adaptációnál felbukkan Chris Columbus neve, akkor minőségi matériát kap, hiszen már bizonyított a Harry Potter sorozat első két részével. Sajnos itt beigazolódik az a kifejezés, hogy nem minden a név. Ugyanis a filmet lehet sok mindennek nevezni, de jó könyvadaptációnak nem.
No ezzel, nem azt akarom mondani, hogy nézhetetlen. Ha az ember úgy nézi, hogy nem olvasta a könyvet, akkor könnyed két órás szórakozást biztosít az egyszer nézhető filmek kategóriájában. De ha úgy ül le elé valaki, hogy előtte végigolvasta Rick Riordan művét, akkor nagyon gondolkodjon el azon, hogy megéri-e a csalódást az a két óra.
A filmet 2010. februárjában mutatták be. A 95 millió dollárból készült alkotás 167 milliót hozott a konyhára, ami elég volt ahhoz, hogy elgondolkodjanak a folytatásról. A szereplők között számos nagy név feltűnik, csakhogy néhány példát említsek: Sean Bean, Pierce Brosnan, Uma Thurman, Steve Coogan, Rosario Dawson. Sajnos a híres szereplők sem tudnak azon a tényen változtatni, hogy A villámtolvaj – Percy Jackson és az Olimposziak filmnek közepes, adaptációnak pedig silány.
Történeti hűség: 5/10
Képi megjelenítés: 8/10
Összegezve: 6/10