Bíró Szabolcs nem kis feladatba vágta a fejszéjét, amikor úgy döntött, megírja tizenöt részesre tervezett sorozatát, az Anjoukat. Az öt trilógiára felosztható regénysorozat első három kötete (Liliom és vér, Lángmarta dél, Az utolsó tartományúrig) Bátor Attila történetét dolgozza fel, míg a Szent György testvérei egy újabb trilógia nyitánya.
Az Úr 1326. évében Anjou Károly a sok háborúskodás után úgy érzi, végre neki kezdhet egy erős, gazdag birodalom kiépítéséhez. Felesége már a második fiúgyermeket szüli neki, Erdélyben és a Felvidéken egymás után tárják fel a gazdag ezüstbányákat, s Szent György nevével egy új lovagrendet alapít. Ám ahogy az sejthető volt, a béke ezúttal sem bizonyul hosszúnak, hiszen rövidesen kül- és belharcok egyaránt tépázni kezdik az országot. S miközben mindenki abban reménykedik, hogy Bátor Attila - aki egy korábbi hadjárat során tűnt el - ismét előkerül, addig a férfi visegrádi örökségét Lackfi István őrzi, aki egyre feljebb kerülve a ranglétrán igyekszik megvetni lábát az új világban.
Lackfit az előző trilógiából már ismerhetjük, ám a Szent György testvéreiben teljesedik ki igazán: éles esze, remek taktikai érzéke okán hamar kiváló hadvezérré válik, s a király bizalmát is elnyeri. Nem csoda hát, hogy Károly több esetben is Lackfi Istvánt bízza meg hadjáratai vezetésével. Bátor Attila után ismét egy erős, határozott főhőst kapunk, természetesen a szükséges, emberi hibákkal együtt.
Kérdésként felmerülhet a kötettel kapcsolatban, hogy tud-e tizenöt részen - jelen esetben még négy epizódon - keresztül izgalmas lenni a magyar történelem ezen korszaka? A válasz kétségkívül igen! Bíró Szabolcs már többször bebizonyította, hogy különösen jó tolla van, s az Anjou-kor igazán jó alapanyagot nyújt "ténykedéseihez". Bíró egyik legnagyobb erőssége az alaposság, s ennek következményeként a korhű ábrázolás. Megfelelő mennyiségű, ám nem eltúlzott leírása a kor szokásainak, világnézeteinek, s az akkori rendeknek. Nyilván az akkor élt emberek jelleméről, például Anjou Károlyról sem maradt fenn igazán a mélybe nyúló ábrázolás, ám az író a karaktereket is ügyesen dolgozta át a mai olvasó által "fogyasztható" hősökké.
Ahogy korábban, a harcokat most sem kell nélkülöznünk: cselszövés, árulás és nyílt harcok tépázzák Magyarországot és a regény lapjait, míg némelyeket a saját lelkiismeretük vagy emlékeik nem hagynak nyugodni, ám egy sivalkodó feleség és egy alattomos anyós is felérhet egy többnapos várostrommal. Száz szónak is egy a vége, a Szent György testvérei méltó folytatása Bátor Attila trilógiájának, s kiérdemli helyét az Anjouk nagyszabású regénysorozatában.