Nagy izgatottsággal vettem kezembe a könyvet. Ugyanis nem titkolt dolog, hogy a Bolondok hercege, a szóban forgó sorozat első része, a kedvenceim közé tartozik. Mark Lawrence a Széthullott birodalom trilógiával új irányt nyitott a kortárs fantasyban. Az általunk jól ismert világra épülő posztapokaliptikus vidéken egy minden eddigi fantasy hőstől különböző alakot ismerhettünk meg. Jorg Ancrath azóta olvasók ezreinek kedvence lett.
Ugyanebben a világban játszódik a Vörös királynő háborúja trilógia is. A főhősünk ezúttal nem egy velejéig romlott figura, viszont ő sem áll az erkölcsi ranglétra csúcsán. Jalan Kendeth herceg egy gyáva alak, aki jobban szereti a női combok által nyújtott örömöket mintsem a csaták forgatagát. Az előző részben útitársat kapott és Snorri ver Snagason személyében, aki elhunyt családja után kutat. A kettejüket összekötő mágikus kapocs miatt Jalan kénytelen a viking harcossal tartani. Így hogy hozzájuk került Loki legendás kulcsa, Snorri eszelős tervet eszel ki, vissza akarja hozni szeretteit az alvilágból. Persze semmi sem olyan egyszerű, mint az elsőre látszik, hiszen maga a Holt király is szemet vetett a kulcsra...
Az előző rész Jorg kalandjai után másképp csigázta fel az érdeklődésem. Jalan gyáva és hedonista, ellenben társa Snorri maga a megtestesült bátorság. Pont ebben rejlett az első rész varázsa. Két ennyire különböző karakter összekapcsolása szerintem zseniális húzás volt Lawrencetől. Szerencsére a Hazug Kulcsában sem kellett csalódnom, hozta az elvárt szintet. Egyetlen dologba tudnék belekötni csupán. Helyenként túlírtnak éreztem Jalan herceg jeleneteit. Persze ez lehet, hogy csak a karakter sajátosságai miatt van, mégis volt néhány olyan rész, ahol unni kezdtem Jalan gondolatait. Persze mire végképp meguntam volna, Lawrence gondoskodott arról, hogy véletlenül se lapozzak tovább. Egy szereplő elég nagy meglepetést okozott. Snorri néhány döntésén abszolút meglepődtem. Spoiler veszély miatt nem írok le konkrétumot, legyen elég annyi, hogy fog pislogást okozni rendesen. Mindent összevetve a Hazug kulcsa egy remek folytatás, aminek talán egyetlen hibája a fentebb említett túlírtság. Lawrence eddigi legvaskosabb kötete számos kellemes órát okoz majd minden érdeklődőnek.
A kötetért köszönet illeti a Fumax Kiadót!