A Széthullott Birodalom világa nem éppen a gyermeteg lelkű egyéneknek való hely, ezt megtapasztaltuk Lawrence úr trilógiájában. Viszont azt elismerheted, hogy visszavágytál velem együtt abba a holtaktól és útonállóktól hemzsegő világba.
A címszereplő kötet abszolúte egyedi, hiszen a kiadvány először itt jelent meg nyomtatott formában az egész világon. De, hogy miről is olvashatsz a vékonyka, mindössze 164 oldalas könyvben? Kalandokról, Jorg herceg és bandájának csak felszínesen ismert oldaláról, néhány kedvelt karakter személyes tragédiájáról, valamint az Építők által hátrahagyott tárgyakról, hogy mihez kezd vele eme könyörtelen kor embere.
Tíz elbeszélésen keresztül izgulhatsz ismét Jorgért, Rikeért, Makinért és társaikért. Tíz elbeszélés erejéig ismét elmerülhetsz egy olyan világban, ahol senkiben sem bízhatsz, de mégis az úton megismert testvérek jelentik a családot. Persze tudod jól, hogy szörnyű egy család ez, mégis nagy örömmel feledkezel bele a kalandokba, és szomorkásan veszed tudomásul a végén, hogy búcsúzni kell a Széthullott Birodalom különös alakjaitól.
Talán észrevetted, hogy a fordítás ezúttal kicsit másabb lett, mint a korábbi kötetek esetén, ez nem is véletlen. Hiszen a zseniális Gy. Horváth László helyett ezúttal Galamb Zoltán ültette át magyar nyelvre a történeteket. Természetesen kiváló munkát végzett, de helyenként érezni a különbséget.
Végezetül csak annyi van hátra, hogy összegezzem, milyen is lett a szóban forgó kötet. Talán nem túlzok vele, hogy kiváló. Néhány órára ismét elmerülhettünk a Birodalom különös világában, és ismét izgulhattunk Jorgért és társaiért.
Nem lett minden novella tökéletes, de ez a kötet nem is ezért működik olyan jól. Az a bizonyos nosztalgiafaktor az, ami miatt működik a dolog. A Tövisek Császára óta hiányoztak az ott megkedvelt és gyűlölt alakok, erre jött ez a kötet és felüdülést hozott, mint szárazságban az eső.
Szóval, Kedves Olvasó, ha hiányzik egy kicsit is a Széthullott Birodalom, akkor ne habozz!
A kötetért köszönet a Fumax Kiadónak!