Hirdetés

Könyvkritika - Ray Bradbury: Fahrenheit 451 és más történetek

|

"Fahrenheit 451 fok - az a hőmérséklet, amelynél a könyvnyomó papír tüzet fog és elég. Ha vonalazott papírt tesznek eléd - másra írj."

Hirdetés

Juan Ramón Jiménez spanyol költő és prózaíró szavai jelentőségteljesnek bizonyulnak egy olyan társadalomban, ahol az olvasást bűntettként kezelik. Negatív utópia tárul szemünk elé, a "tűzőrség", vagyis tűzoltóság már nem arra ügyel, hogy a házakban ne üssön ki tűz, hanem arra, hogy nehogy lángra lobbanjon az emberi szellem. Tulajdonképpen gondolatrendőrségként lehet őket legjobban jellemezni. Külön kiemelendőnek tartom, hogy az emberek saját választásukként utasították vissza a könyveket - egyszerűen nem volt rá igény, könyvek helyett kivonatokat készítettek, majd a kivonatból is kivonat lett, végül képregény, de már erre sem "maradt" senkinek ideje végül. Bradbury könyvében egyébként a fent említetten kívül még öt másik, kisebb lélegzetvételű művel is találkozhatunk.

Hirdetés

Főhősünk, Guy Montag foglalkozását tekintve tűzőr, - munkáját éveken keresztül élvezettel végzi, mígnem találkozik egy lánnyal, aki igazán meglepő kérdéseket tesz fel neki. Ezeknek hatására átgondolja eddigi életét. Régi elgondolása szerint a törvény az törvény, nem tudjuk ugyan, hogy miért jelent az írott szó halálos veszedelmet, de nem is az ő feladata ennek a problémakörnek a megoldása.

A találkozás után viszont már tudatosan odafigyel a vészjósló jelekre, melyeket nem csupán munkája során lát beigazolódni - a családi életben is pozitív visszacsatolást kap a lány kérdéseinek jogossága. Az altatótabletták túladagolása feleségénél indítja be azt a folyamatot, melynek során rádöbben, hogy tulajdonképpen már jó ideje egy számára teljesen ismeretlen emberrel osztja meg az ágyát - a felesége a társalgóban az "interaktív szappanoperában" él, valódi párbeszéd már évek óta nem zajlott köztük és arra sem emlékeznek már, hogy hol ismerkedtek meg tíz éve.

A párbeszédek sekélyessé váltak, nem is nevezném őket valódi dialógnak, inkább csak monológ a semmiről kategóriában lennének díjnyertesek. Számomra azonban a legszomorúbb az, hogy mentőövként a közösségi média szerepét sem tudom felhozni, mivel a modern technikai eszköz, mint olyan, nem az ördögtől való találmány - a felhasználás hogyanjáról, mikéntjéről mi döntünk.

Ehhez a hozzáálláshoz még társult természetesen a társadalom ingerelárasztásos technikája: gyors, színes és semmitmondó üzenetekkel bombázzák a nézőt. Egy másodpercig se merüljön fel benne semmiféle kétely, arról meg szó sem lehet, hogy ebben fogyasztói mámorban bárki is megkérdőjelezze saját gondolkodását - egyértelmű, hogy a többiek készülékében van a hiba -a felelősség hárításának csodálatosan részlet gazdag iskolapéldájával találkozhatunk: "a nem az én hibám, nem rám tartozik, ugyan, kinek van manapság ideje" emberrel.

Zárszóként megjegyzendő a könyv iróniája is: a tűz által pusztítók tűz által pusztultak. Véleményen szerint erősen ajánlott a könyv - akár arra is, hogy a már most is felismerhető párhuzamokat megfigyelhesse a Kedves Olvasó.

 

Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://www.puliwood.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.