Hirdetés

Könyvkritika - Sylvain Neuvel: Alvó óriások

|

Akárcsak az óriásai, maga Sylvain Neuvel is csak most kezd ébredezni, és személy szerint én rettentően izgatottan várom, hogy vajon mire lesz képes, ha már teljesen kibontakozott.

Hirdetés

Kezdjük az egészét Ádámnál-Évánál - vagy, ha stílusos akarok lenni, akkor Gaianál és Uranosznál, de erre majd még visszatérünk. Hogyan is íródott meg ez a regény? A kiadó honlapján olvasható egy kisebb összefoglaló a szerzőről, de nézzük a lényeget. Szóval, Slyvain Neuvel egy szép napon megkérdezi a kisfiát, hogy szeretné-e, hogy építsen neki egy játék robotot. A gyerek egy egyszerű igen vagy nem helyett elárasztja kérdésekkel az apját, miszerint ez a robot tulajdonképpen akkor mit is tud csinálni, honnan származik, stb. Neuvel pedig, bár először csak a kisfia kérdéseit szerette volna megválaszolni, végül írt egy könyvet, amely magánkiadásként is a bestseller-listák élére tört, és már a megfilmesítés jogait is eladta. Ha pedig valaki egy ilyen egyszerű szituációból megírt egy ilyen sztorit, annak bizony lehet még egy-két dolgot a tarsolyában.

Hirdetés

Nagy a felhajtás az Alvó óriások körül, de nem szabad abba a hiába esnünk, hogy egy olyan könyvet várunk, ami alapjaiban rengeti meg a sci-fi irodalmat, mert nincs így. Ellenben egy nagyon élvezhető, nagyon olvasmányos regény, amely jobbára csak bevezetés egy nagyobb történetfolyamba, annak viszont rendkívül hatásos.

Előző olvasmányom pont a Twin Peaks titkos története volt, amelynek nagyon tetszett az akta-jellege - és mintha csak a sors akarta volna, ha már annyira bejött ez a stílus, az Alvó óriásokkal is egy hasonlóan felépített regény akadt a kezembe. Csak hasonlóan, nem ugyanúgy: hiszen amíg Mark Frost-nak ott volt egy már húsz éve kultusszá vált tévésorozat, amiből építkezhetett, már rég megismert karaktereket adott neki, és elegendő forrást egy illusztrációkkal ellátott, színesen tördelt kiadványhoz, addig Neuvel-nek nem volt meg ez az előnye.

A fejezetek azonban itt is akták, pár naplóbejegyzéssel, de túlnyomó többségben beszélgetések, kihallgatások leirataival. A kérdező személye mindvégig titokban marad számunkra, se a nevét, sem pedig a pontos beosztását, státuszát nem tudjuk meg: csupán annyit, hogy szinte bárhová elér a keze. Ő az, aki összefogja a történetet, aki mindig mindenről tud, és aki valahogyan mindig képes rá, hogy egy bizonyos irányba terelje az eseményeket - így szerintem nem tévedek nagyot, ha azt mondom, hogy az összeesküvés elméletek kedvelőinek is ínyére lehet az Alvó óriások.

Egyébként nehéz egy konkrét főszereplőt kiválasztani, hiszen mindenki, akivel csak találkozunk, nagyban hozzájárul a történet alakulásához. A legnagyobb összekötő kapocs a fentebb említett, névtelen és titokzatos "ügynök" (hirtelen nem tudok jobb szót használni rá), de ha mindenképpen ki kell emelni valakit főszereplőként, az talán dr. Rose Franklin, hiszen ő gyermekkorától kezdve összekapcsolható a nagy robottal, az alvó óriással.

Rose kislányként kiszökik éjszaka, hogy kipróbálja az új biciklijét, amikor megnyílik alatta a föld. Amikor kimentik, kiderül, hogy egy hatalmas ősi kéz van a gödör alján. A felnőtt Rose annak a kutatásnak a vezetője lesz, amelynek célja, hogy felderítsék a kéz eredetét. Amikor pedig több darabot is találnak, az irányítás kicsúszik a kezéből…

Az "óriás" talán egy ősi emberi civilizáció, talán egy földönkívüli faj műve. A szerző - (még) nem pontosan kidolgozva, csak pár mondat erejéig - az Ószövetségre és az ókori görög mitológiára is visszautal: ezért is említettem meg a Gaiát és Uranoszt. A folytatásban (mert már tudjuk, hogy lesz, jövőre jelenik meg a második rész Waking Gods címmel) talán jobban beleáshatjuk magunkat a témába, legalábbis remélem, hogy Neuvel nem hagyja ki ezt a lehetőséget, amely még érdekesebbé teheti az egész sztorit.

Talán egy logikai bukfencet találtam az Alvó óriásokban, ezt spoilerezés nélkül nem tudom kifejteni, így nem is mennék bele. Legyen annyi elég, hogy a regény végére még nem tudjuk meg 100%-osan, hogyan is működnek az "óriás" képességei, így hagy a történet egy-két megválaszolatlan kérdést. Még nem mondom azt, hogy ez egy hibája a könyvnek, mert a folytatásban erre is találhatunk magyarázatot - remélem, fogunk is, mert nem szívesen vádolnám azzal az írót, hogy elkerülte a figyelmét egy nagy hézag. Ahhoz túlságosan is élveztem ezt a regényt.

Az is tetszett, hogy Neuvel nem feledkezett meg arról, hogy világszerte milyen következményekkel járna egy ilyen hatalmas felfedezés, mint amilyenről ír. A politikai hatások kifejtése sokat dobott a sztorin.

Összességében az Alvó óriások egy olyan könyv lett, amibe nagyon könnyű belefeledkezni, és folytatás egy nagyon érdekes regényfolyam létrejöttével kecsegtet. Hajrá, Mr. Neuvel, csak így tovább!

Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://www.puliwood.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.