A magyar tanulóknak gyengébb a szociális, gazdasági és kulturális hátterük, mint az OECD-átlag, és nagyobbak a szociális különbségek is. A magyar oktatási rendszer tehát nem képes a társadalmi különbségek újratermelődését megakadályozni, a mobilitás lelassul, a szegényebb családok fiataljai nem tudnak kiemelkedni környezetükből. Az iskolákból így olyan diákok kerülhetnek ki nagyobb számban, akik nem lesznek képesek megállni helyüket a munkaerőpiacon, támogatásra és segélyre szorulnak majd ahelyett, hogy dolgozóként jó eséllyel részt tudnának vállalni a közteherviselésből.
Az ACRL és az ALA szeptemberi kiadványa a könyvtárat célcsoportjainak haszna felől tekinti. A fentieket tekintve: mennyiben járul hozzá az emberek munkahely-szerzéséhez és -megtartásához? Az anyag ugyan feltételezi, hogy ilyen mutatók nem állnak rendelkezésre, ám egyúttal felhívja a figyelmet ezek előállításának szükségére. A használók céljaiban való gondolkodás ugyanis az első lépés arra, hogy a könyvtár tényleg őértük, és nem elvont szakmai hagyományok fenntartása céljából működjön.
Forrás: kithirlevel.hu