A történet 1942-ben kezdődik. A kamasz Somlyói Anna és barátnői nem a háborúval vannak elfoglalva, hanem inkább a szerelemmel. Eleinte Horthy Miklós fiába, a fiatal és fess repülőtisztbe szerelmesek, de a plátói rajongás után a gimnázium utolsó éveiben Annára rátalál a szerelem egy gyerekkori ismerős, András személyében. Ám ez a szerelem végül nem teljesülhet be, mert a háború elszakítja egymástól a fiatalokat. Mivel a front egyre csak közeledik, az emberek egyre több időt töltenek a földalatti búvóhelyeken, s a lányokat igyekeznek minél tovább rejtegetni, de Annát végül elkapják. Ezt követően szinte napi szinten megerőszakolják, végül „jóvátételi munkára” is elszállítják, ahonnan csak hetek múlva sikerül megszöknie.
Kováts Judit az „oral history” nagy híveként éveken át készített interjúkat szemtanúkkal a háborúról és annak körülményeiről, s a huszonhárom személlyel készített közel száz órás anyag egyik alappillére lett a könyvnek. A regény fő témája tehát a második világháború, s a mesélő egy nyolcvanöt éves asszony, aki egy 1944-ben érettségi előtt álló leányként élte át az eseményeket. A kötet az ő életén keresztül mutatja be a történteket úgy, ahogyan a szakirodalomból sohasem ismerhetnénk meg.