Nyílt titok, hogy jómagam rajongok Sapkowski úr munkásságáért. Sokan vannak így rajtam kívül is, hiszen a lengyel írózseni valami olyat alkotott a Vaják-történetekkel, amihez fogható nem igazán született. Merem állítani, hogy művei új színt hoztak a fantasy szürke hétköznapjaiba.
Sapkowski másféle szemszögből közelíti meg a dolgokat. Nincs nála jó, vagy rossz. Döntések vannak, amiknek következményeit senki nem láthatja előre. Na, persze jöhet az ellenpélda George R. R. Martin klasszikusnak számító művében, de az a helyzet, hogy Sapkowski sokkal rövidebb terjedelem alatt képes ugyanazt a hatást elérni, mint az imént említett úriember.
A Vaják-történetek negyedik kötete az A megvetés ideje című. Az eddig részek (Vaják - Az utolsó kívánság, Vaják - A végzet kardja, Vaják - Tündevér) önmagukban is élvezhetőek voltak. Itt viszont más a helyzet. A történet ott folytatódik ahol a Tündevér véget ér. A kötet ismerete nélkül neki sem érdemes kezdeni a szóban forgónak, ugyanis halvány lila gőzünk nem lesz arról, hogy mit is olvasunk.
A háború megállíthatatlanul közeledik. Az előjelek mindenhol érezhetőek. Az utak már nem biztonságosak, hisz a másfajúak rettegésben tartják az utazókat. A városok utcáin naponta történnek különös gyilkosságok. A feszültségtől vibrál a levegő. A királyok bizalma a varázslókban megrendült, ami nem meglepő, hisz varázserejük miatt mindenbe beleavatkoznak, és sorsfordító döntések múlnak rajtuk.
Főhősünk Ríviai Geralt mindig is a semlegesség mellett döntött. Úgy gondolta, hogy elegendő a saját életét alakítani. Viszont változott a helyzet, hiszen a Fehér Farkas egy társat kapott Ciri személyében. A kislány életét védve Geraltnak rá kell jönnie, hogy semlegességét előbb vagy utóbb fel kell adnia.
A megvetés ideje egy remek könyv. Ez vitán felül áll. Viszont vannak olyan jellemzői, amit néhányan akár gyengeségnek titulálhatnak. Az egyik ilyen az, hogy közel sem annyira eseménydús, mint az elődök. A történetben jóval kevesebbet haladunk előre, helyenként akár unalmasnak is találhatjuk. Ellenben a nagy egészet nézve rá kell jönnünk, hogy így jó a könyv, ahogy van. Hiszen az elkövetkezendő háború miatti feszültség egyre nagyobb, és ez kiérződik a kötet egészéből.
Ahogy azt már megszokhattuk itt is hatalmas szerepe van a társadalomkritikának. Viszont az előző részekben megszokott fanyar humor most nem kapott akkora szerepet, ami érthető is nézve a történet komorságát.Mindent összevetve A megvetés ideje egy remek könyv, amit bátran ajánlok minden Vaják rajongónak. Ha valaki még nem ismeri a sorozatot, az sürgősen kezdjen neki, mert egy óriási élménytől fosztja meg magát.
A kötetért köszönet a PlayON!-nak!