Hirdetés

Kritika - Gregory David Roberts: Sántárám II.

|

A Sántárám második kötetében ott folytatódik Lin története, ahol abbamaradt – újabb megdöbbentő, fájdalmas és érzelemteli fejezetek várnak az olvasóra.

Hirdetés

 

Az előző részről írt kritikát itt olvashatjátok.

 

Miután Lin kiszabadult az indiai börtönből, elköltözött a nyomortelepről és beépült a bombay-i maffiába, úgy érzi, semmi sem lesz már a régi. Az indiai városban egyre több a zavargás Szapna, a magát forradalmárnak nevező szadista gyilkos jóvoltából. Lin próbál tudomást sem vetni a riasztó változásokról és belevetni magát a munkába - egyre több veszélyes feladatot vállal az útlevélhamisítók segítségére. A problémák persze nem múlnak el maguktól, és hamarosan tragédiák sorozata vár a főhősre.

Lin elveszíti azokat, akik a legtöbbet jelentették neki új, indiai életében. Barátok halnak meg tragikus hirtelenséggel és brutális körülmények között, a szerelem pedig még az eddigieknél is elérhetetlenebbé válik. Lin először a drogok közé menekül, majd fogadott apját, a maffiavezér Khader Khant követve megjárja háborús közel-keleti vidékeket, ahol szintén csak veszteségek várnak rá. Olyanok árulására derül fény, akikre az életét is rábízta volna – az elkeseredettség, a düh és a bosszúvágy hajtotta Lin pedig kénytelen megérteni, hogy elsősorban önmagával kell megbékélnie, ha rendbe akarja szedni az életét.

A regény során új, megdöbbentő, szomorú és szeretetteljes történeteket ismerhetünk meg, melyeket Lin a keleti világ számunkra idegen és sokszor érthetetlen kultúrájában tapasztal meg. A főhőst egyaránt éri szenvedés és öröm, majd egyre inkább megérti a körülötte zajló dolgokat. Lin önmagával vívott harca minden olvasónak tanulságos lehet. Magunkra ismerhetünk az emberi érzések kiszámíthatatlan kavalkádjában - közben pedig felfedezünk egy színes, szívmelengető, kegyetlen és eddig sosem ismert keleti világot.

A Sántárám második része ugyanolyan fantasztikus stílusban, érdekeses történetekkel és gyönyörű kifejezésekkel megalkotott monológokkal szórakoztatja és gondolkodtatja az olvasót, mint az első részben. Talán kevésbé összeszedett, kevésbé kerek, mint az első rész –de lehet, csak azért érzem ezt, mert még vártam volna a folytatást. Az utolsó oldalakkal úgy érzi az ember, hogy ennek most nem lehet vége: még annyi minden maradt elvarratlan, még annyi minden történhet itt. Tartom magam az első résznél kialakult véleményemhez, miszerint a hosszú könyveket és az idegen kultúrákat kedvelőknek fantasztikus olvasmányélményben lehet részük Gregory David Roberts kötetével.

9/10

 A regényért köszönet a Librinek!

 

 

Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://www.puliwood.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.