A Fumaxnál voltak olyan kedvesek, és a rendelkezésünkre bocsátottak egy példányt a Leviatán ébredéséből. Kaptam az alkalmon, és le is csaptam rá, hisz a külhoni információk alapján nagy durranásnak számít.
Az igazat megvallva meresztgettem a szemem rendesen, amikor megláttam az író nevét, hisz még csak ismerősen sem csengett. Később persze megtudtam, hogy a James S. A. Corey név mögött két úriember lapul meg. Az egyikőjük Daniel Abraham, aki számos sikeres sci-fit és fantasyt írt, míg a másik Ty Franck, aki George R. R. Martinnak segédkezik asszisztensként. Ennek a ténynek a tudtában kicsit gyanússá vált a borítón szereplő ajánlás Martin úr tollából, de ahogy elkezdtem olvasni a könyvet, rájöttem, hogy még finoman is fogalmazott A Tűz és Jég dalának alkotója a dicsérő szavakkal.
A történet szerint az emberiség meghódította a világűrt. No, persze nem az egészet, hanem csupán a Naprendszert. Emberek élnek a Marson, a Holdon, a Kisbolygóövben, azonban a többi naprendszer még elérhetetlen messzeségben várakozik.
Két főhős történetét izgulhatjuk végig, akiknek a sorsa idővel összefonódik. Jim Holden egy jégbányász hajó tisztje. Azt a parancsot kapja, hogy nézzen utána néhány emberével egy segélyhívásnak, és ha egyszerű a dolog, mentsenek ki mindent és mindenkit. A jel a Scopuli nevű hajóhoz viszi őket, ahol olyan események részesei lesznek, amely Naprendszer méretű háborúval fenyeget.
Miller nyomozó a Ceresen, az Öv kikötővárosában vigyáz a rendre. Küzd az alvilági szereplőkkel és az alkoholizmussal. Egy nap a főnöke új megbízást sóz a nyakába, meg kell találnia egy milliomos család lánytagját. Miller nyomozni kezd, a szálak pedig a Scopulihoz és Holdenhez vezetnek. Kettejük sorsa összekapcsolódik és a kormányzatok, a Külső Bolygók forradalmárai és nagyvállalatok közötti vékonyka mezsgyén egyensúlyozva kell életben maradniuk.
Az értékelésnek kellene következnie, azonban az a különös helyzet támadt, hogy nem találom a szavakat. De komolyan! Lehetséges, hogy bennem van a hiba, és nem volt még szerencsém kiváló sci-fikhez, de erről a könyvről csak magasztalóan tudok beszélni. Ha meg valaki azt várja, hogy negatívumot is írjak róla, nos, az várakozzon csak nyugodtan tovább.
A két főhős történetét egyszerre követhetjük nyomon, ugyanis a fejezetek szereplők szerint váltják egymást. A két sztorivonal két különböző stílusban íródott, ami egyfajta különlegességet ad a nagy egésznek. A Holden-féle szál képviseli a klasszikus sci-fi vonalat űrhajókkal, manőverekkel stb. Míg a Miller-féle inkább egy krimire hajaz, ami sci-fi környezetben játszódik.
Mint írtam is, negatívum a könyvben nincs. Az egész úgy jó, ahogy van. Nincsenek túlzások, minden a helyén, ráadásul a szereplők is jól kivannak dolgozva, ami azért ritkaság. Szóval a Leviatán ébredése egy olyan könyv, amit minden valamirevaló könyvmolynak el kell olvasnia!
Hálás köszönet a kötetért a Fumax Kiadónak!