A nyolcadik osztályban különös dolog történik a tanév első napján. Az egyik diák, Pierre Anton kijelenti, hogy a világon semminek nincs értelme, majd kisétál az osztályteremből. Ettől a naptól kezdve nem jár iskolába. Minden nap a kertjük szilvafáján ül, és az iskolába járó osztálytársainak kiabál. Gúnyos megjegyzésivel azt bizonygatja nekik reggelente, hogy bolondok, és értelmetlen dolgokért küzdenek. Az életben nincs semmi fontos, és csak elpazarolják az idejüket az iskolával, tanulással, játékkal, tévénézéssel, mindennel.
A gyerekek először nem akarnak figyelni rá, de Pierre Anton bogarat ültet a fülükbe. Kétségbeesetten akarják meggyőzni osztálytársukat, hogy nincs igaza. Még hogy semmi sem fontos! Még hogy semminek sincs értelme! Birtokba vesznek egy elhagyatott fűrésztelepet, hogy összegyűjtsék oda a számukra legfontosabb dolgokat. Először csak ártatlan semmiségek kerülnek a Fontos Dolgok Halmára, mint egy-egy régi fénykép vagy megunt gyerekjáték. Ahogy azonban telnek a hetek, egyre nagyobb dolgokat követelnek egymástól, az áldozathozók bosszúból pedig még nagyobbakat. A fűrésztelepre kerül egy halott kistestvér koporsója, egy lány szüzessége, egy levágott ujj... A gyerekek már nem ismernek határokat, ha a Fontos Dolgok Halmáról van szó. Mindenáron meg akarják győzni Pierre Antont az igazukról, de nem tudhatják, hogyan reagál majd a fiú áldozataikra – a gyűjtés pedig tragédiába torkollik.
Janne Teller regénye megrázó és kegyetlen, a gyermeki ártatlanság mögött megbúvó indulatokat boncolgatja. Oldalról oldalra fajul el egyre jobban a gyűjtés, mígnem olyan méreteket ölt, ami helyrehozhatatlan rombolást végez a gyerekek lelkében. Megmutatja, mire lehetünk képesek, ha a „csordaszellem” hajt minket. Megmutatja, hogyan torzul a lélek, ha a megfelelő személyek - jelen esetben a szülők – nem figyelnek rá eléggé. És hogy mi az élet értelme? Ez egy olyan kérdés, amire nem létezik pontos válasz. Mindenkinek más a legfontosabb, és ezt a többiek nem érthetik meg – a baj pedig akkor történik, ha nem is akarják megérteni.
A Fontos Dolgok Halma ártalmatlan és morbid elemei is külön jelentéssel bírnak. Legyen szó egy szandálról, egy zászlóról, egy kivégzett állatról vagy egy levágott ujjról – melyek közel sem tűnnek egyenértékűnek -, nem tudhatjuk, hogy kinek mennyit jelentett. A gyerekek sem tudták, és éppen ezzel az indokkal szolgáltattak be bármit a fűrésztelepen. Pierre Anton pedig, aki kiskamaszból egy szilvafáról kiabáló „rémmé” változik társai számára, kegyetlenül megbűnhődik az értelmetlenség hangoztatásáért.
A Semmi olyan regény, amelyet bármelyik irodalomórán megérne feldolgozni. Elgondolkoztató és megrázó történet.
10/10