Gyógyíthatatlan betegség söpört végig az emberiségen, amely jelentősen átrendezte a társadalmat. A Haden-szindróma első szakasza influenzaszerű-, a második fázisban agyhártyagyulladásra emlékeztető tünetekkel jelentkezett. E két fazes túlélőinél nem tapasztaltak jelentős fizikai vagy mentális károsodást, ám azok egy részénél, akik az első körben kapták el a betegséget, bekövetkezett a „bezáródás”. Ezen személyek elméje ugyan ép maradt, ám a testük felett elvesztették az uralmat, így lényegében csupán vegetálni képesek. Csak az Egyesült Államok polgárai közül 4,35 millióan estek át a „bezáródáson”, s bár a kórt továbbra sem sikerült megfékezni, az egészségügy komoly lépéséket tett, hogy a bezáródott emberek visszaintegrálódhassanak a társadalomba. Ilyen például az Agora, amely afféle virtuális valóság, amelyre a hadenesek rácsatlakozhatnak, vagy például a leginkább emberszabású robotokhoz hasonló szállítóeszközök, amelyeket a tudatukkal irányíthatnak, s így ebben a formában szinte visszatérhetnek a normál életükhöz. Ilyen körülmények között éli életét Chris Shane kezdő FBI-ügynök, aki talán a legrosszabb időpontban kezdi meg szolgálatát. Egy törvényjavaslat értelmében ugyanis a hadeneseket rengeteg állami támogatástól megvonják, ami természetesen lázongáshoz vezet. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy titokzatos halálesetek és merényletek történnek, elsőként egy gyilkosság, ám a helyszínen, a holttest mellett talált férfi – aki persze egyből gyanúsítottá válik – semmire sem emlékszik. Ami viszont igazán bonyolulttá teszi az ügyet, az az, hogy minden bűntényt hadenesek követnek el, ám a körülmények nem tisztázottak. Shane-nek így nem csupán az igazság nevében, hanem sorstársai ellen is dolgoznia kell, s tapasztalt társával mindent elkövetnek, hogy még a teljes katasztrófa előtt rendet tegyenek.
John Scalzi nevét említve sokaknak valószínűleg a Vének háborúja-sorozat jut eszébe. A Bezárt elmék sem rugaszkodik el a science fiction világától, ám ebben a kötetben nem egy egész univerzumnak, hanem csupán egyetlen bolygónak kell megvívnia a maga csatáit, nem is elsősorban fegyverekkel, hanem leginkább politikai eszközökkel. Merész ötlet volt az írótól egy új, globálisan terjedő vírus kitalálása, s erre sokan felkaphatják a fejüket, hiszen a manapság oly sikeres zombik megszállta thrillerek így indulnak. A Haden-szindróma azonban épp fordítva működik: az egyén nem a tudatát, hanem a teste feletti irányítást veszíti el, s így nem az elpusztítás, hanem a gyógyítás és segítségnyújtás lesz az első és egyetlen szempont. Remek mesterséges körülmények ezek ahhoz, hogy az egyszerű olvasó végignézhesse, hogyan is alakulnak át a társadalmi rendek, miként borulnak meg korábban kőbe vésettnek hitt normák. A történet krimi jellege talán nem is olyan erős, hiszen a rejtélyeket együtt derítjük fel a főszereplőkkel, s bár kapunk némi klisét, az élvezeti faktor mégis adja az elvártat. Scalzi igazi erőssége, hogy képes az adott világról szükséges alapismereteket precízen és folyamatosan adagolni az olvasónak - persze úgy, hogy ez szinte fel se tűnjön. A Bezárt elmék ennek pompás példája, a végkifejlet pedig egyértelműen folytatásért kiált.
A kötetért köszönet az Agave Könyveknek!