A világtörténelem legsötétebb korszakainak egyikeként tartják számon a II. világháborút. Ez az időszak a Magyarországot is súlyosan megviselte - egy amerikai írónő, Julie Orringer pedig magyar főszereplőkkel népesítette be a 30-as, 40-es években játszódó regényét. A láthatatlan híd főszereplője Lévi András, aki a 30-es évek végén szeretne építészhallgató lenni. Itthon erre vajmi kevés esélye van, hiszen zsidó származásúként nem látják szívesen a magyar egyetemeken. A tanulás utáni vágy Párizsba hajtja, ahol egy teljesen új élet kezdődik számára. Építészhallgatóként az egyik legígéretesebb diáknak számít az egyetemen, de a sok tanulás mellett a francia fővárosban a szerelem is megtalálja. Sorsa összefonódik a tőle 9 évvel idősebb magyar emigráns balett-táncosnővel, Klárával, akinek rejtélyes múltja elejétől kezdve rengeteg szenvedést okoz mindkettőjüknek. A keserédes szerelem azonban hamarosan csak egy kis részévé válik a felettük sűrűsödő gondoknak.
Hitler egyre nagyobb hatalmat szerez magának, a világ pedig lassan újra belesodródik egy addig elképzelhetetlen mértékű pusztítást okozó háborúba. András zsidóként megtapasztalja az antiszemitizmus minden kegyetlenségét, miközben nemcsak saját életéért kell aggódnia, hanem szeretteiért is. Testvérei, szerelme, családja egyaránt veszélyben vannak, Andrásnak pedig meg kell vívnia saját harcát a túlélésért. Tragédiák követik egymást, az egyre őrültebb világban pedig a szerelem marad az egyetlen vigasza.
Julie Orringer megrázó és magával ragadó stílusban kalauzolja el az olvasót a II. világháború korszakába, ahol szereplőivel minden magyar olvasónak érdekes és izgalmas történetet nyújt. A történelem egymást követő, riasztó eseményei keverednek az egyén saját életének drámai fordulataival. Az olvasó megszereti, megutálja az egyes szereplőket, de valamennyiükkel képes lehet együtt érezni. Sorsok fonódnak egymásba, közben pedig bepillantást nyerhetünk a korszak nyújtotta szenvedések végeláthatatlan sorába.
A láthatatlan híd bárkinek érdekes olvasmány lehet, aki szereti a történelmi szálakkal átszőtt regényeket. Negatívumként csak annyit tudnék megemlíteni, hogy egyes kisebb részleteket nem tartok feltétlenül hitelesnek, de lehet, hogy ez csak a történelemtudásom hiányosságainak tudható be. Ilyen például az egyik mellékszereplő, Lucia története, aki a 30-as évek Párizsában afrikai lányként elismert építészhallgató – valahogy nem tudom összeegyeztetni a korszakkal, hogy egy színes bőrű lány egyetemen tanulhasson. Persze, ez nem jelenti azt, hogy Julie Orringer nem készült volna fel alaposan a regényírásra, hiszen olyan részletességgel ír épületekről, utcákról, városokról magyar és francia helyszíneken egyaránt, amelyet sok író megirigyelhet tőle.
Mindenkinek ajánlom a regényt, aki szereti a történelmet és a romantikát is felvonultató, megrázó alkotásokat.
8/10
A könyvért köszönet a Libri Kiadónak.