Suliban a történelem órákon leginkább a középkor volt a kedvencem, az ókor annyira nem állt közel hozzám. Ám az Aquincum farkasa szinte szó szerint beszippantott és az ókori Római Birodalomba repített. Azonnal megkedveltem ezt a világot. Marcellus Mihály – született Mészáros Mihály – a jelen évezred elején tűnt fel íróként. Leginkább az emberi hit, a természet és az ősi kultúrák iránt vonzódik, ám nem áll messze tőle a misztikus thriller, a történemi regény és a krimi műfaja sem. Az Aquincum farkasa – Kelta szív a Pannonia Romanum című sorozatának második része, ami egy bűnözésekkel, ármányokkal, csalásokkal és mítikummal teli világba kalauzolja az olvasót.
Három római katona űzi az áhított vadat az erdőben, vérszomjasan és harcra éhezve. Ám a zsákmány nem holmi szarvas vagy őz, hanem emberek, Pannonia Inferior őslakói, az eraviscusok. Régóta űzik titokban ezt a tiltott sportot, s most is lemészárolnak egy egész falut. Ám nem végeznek mindenkivel: egy ifjú, tizenkét éves forma fiúcskát magukkal visznek rabszolgának. Azt viszont nem sejik, hogy a gyermek megkapta nagyapjától, az öreg varázslótól a képességet, amely az istenek kegyeltjévé teszi és segítségükkel meg is szökik a rómaiak táborából. A gyermek a befolyásos Decentus udvarába keveredik, ahol az egyik szolga, a szintén eravisc Axion meglátja benne az istenek erejét, s hazudva gazdájának fiává fogadja a gyermeket, akinek a Quercus nevet adja. A fiú látszólag szintén szolgává válik, ám lelkében izzik a bosszúvágy, s megfogadja: az istenek erejének segítségével legyőzi azokat, akik elpusztították családját, s rabigába hajtották népét. Egyik éjszaka az erősen ittas Decentus úr, engedve vágyának megpróbálja megerőszakolni tizenéves leányát, Santinát, ám az ifjú Quercus – élve az istenektől kapott erejével – megmenti a lányt, de mielőtt barátságuk kialakulhatna a rómaiak felfedezik a szökött rabot, s Axionnal együtt tömlöcbe vetik. Így kell több halálraítélt bűnözővel együtt gladiátori játékokon résztvenniük, ahol a biztos halál várna rájuk, ám Quercus különleges képességgeinek segítségével megmenti mindnyájukat. Ezek után Axion vissza Decentus házába, a fiú pedig egy kőfejtőbe kerül. Közel tizenegy év telik el, mire a már férfivá ért Quercus ismét kapcsolatba kerül Axionnal és Santinával, s újra lehetőséget kap, hogy szerelemre leljen, bosszút álljon Rómán és elégtételt vegyen népe sérelmeiért...
Természetesen a fenti sorok csak rövid bemutatást tartalmaznak a kötetről. A cselekmény több szálon is fut, melyek segítségével ízelítőt kaphatunk Pannonia Inferior világából és kultúrájából. Betekinthetünk a provincia vezetőinek életébe és mindennapjaiba is, ám Marcellus nem a római elnyomók szemszögéből, hanem a leigázottakéból – személy szerint Quercuséból – mutatja meg a történetet. A könyv egyik igazán erős jellemzője, hogy az író nem rak elénk túlzásba torkolló környezetábrázolást, hanem éppen annyit kapunk a világból, amennyi elegendő ahhoz, hogy a hangulat magával ragadja az olvasót. Marcellus remekül egyensúlyoz a hangulat fokozásának határán, nem kapunk túl sokat Quercusból sem, nem zuhanunk a lelkének mélységeibe. Ahol a történetnek érzelmesnek kell lennie, ott érzelmes, ahol pedig az ármánykodással és csalással kell szembesülnünk, ott bizony megtapasztalhatjuk az emberi lélek sötét oldalát. Mítikumban sem fukarkodik a kötet, az ókori kelták kultúrájából is kapunk elégségesen, ám ebből sem sokat, éppen annyit, amennyi az olvasó érdeklődését nem hagyja lankadni. Azt kell mondanom, hogy ez a könyv nagyon a helyén van, egy vérbeli és igazi történelmi regény.
Élvezetes és magával ragadó. Olyannyira, hogy rosszul esett végezni a könyvvel és ráhajtani a borítót a lapokra.
Értékelés:
10/10
A kötetért köszönet a Historium Kiadónak!