Hirdetés

Kritika – Michael J. Sullivan: Birodalom születik

|

Elan világán a háborús helyzet és a hatalomért folytatott harc egyre inkább eldurvul, a Ryria pedig továbbra sem vonulhat nyugdíjba, hiszen a jelen csatái mellett a múlt árnyai is utat törnek maguknak.

Hirdetés

A Birodalom születik a Riyria-krónikák harmadik kötete. Az első részben megismerkedhettünk a Riyria nevet viselő rabló kettőssel, míg a második regényben kibontakozott az Elan világát felbolygató nemzetközi ellentét. A nefronita egyház császárnőt választott, aki valójában csupán „elfotoszintetizálgat” magának, míg az egyház vezetői irányítják az új birodalmat. Hadrian és Royce mindeközben az egyik utolsó független ország királyának (és egyben korábbi munkaadójuknak) a melengári Alriknak kémkednek. A fiatal uralkodó húga Arista, Melengár nagyköveteként nem igazán váltja be a hozzá fűzött reményeket, hiszen feladata az lenne, hogy szövetségeseket szerezzen a nefronita egyház ellen. Miután egyik útján sem jár sikerrel, bátyja mellőzi a lányt a következő, s egyben a legfontosabb tárgyalás kapcsán. Arista ezt nehezen viseli, s hogy bizonyítson fivérének azt hazudja a Ryriának, hogy a két rablónak el kell őt kísérnie a következő megbeszélésre, s így titokban, Alrik tudta nélkül vág neki az útnak. Persze a dolgok egyáltalán nem úgy alakulnak, ahogy a leányzó eltervezte, hiszen a nefronita egyház emberei mindenhol ott lapulnak, Hadrian pedig végre megtudja az igazságot múltjáról: ő a leszármazottja annak a testőrnek, akinek Novron örökösét kellene védelmeznie. Az örökös azonban állítólag halott, nélküle pedig Elan jövőjét a sötétség árnyai fenyegetik.

A Riyria-krónikák kezd lassan meggyőzni arról, hogy nem csupán nagyzolás a borítón „az utóbbi évek legsikeresebb fantasyje” felirat. Jól kidolgozott cselekmény és hiteles karakterek alkotják azokat a pilléreket, amelyeken egy élvezhető fantasy nyugszik, ezek pedig megtalálhatóak a Birodalom születik támasztékaként is. Amivel azonban továbbra sem vagyok kibékülve, az a kiszámíthatóság. Az előző két kötettel kapcsolatban is említettem, hogy talán túl egyértelműek, túl könnyen leleplezhetőek azok a szálak, amelyeket az olvasónak csak a regény végére kellene kibogoznia. Ez a jelenség itt is feltűnik, ám Sullivan a az utolsó oldalakra tényleg odakanyarintott néhány igen érdekes és izgalmasnak ígérkező fordulatot, amelyek sok meglepetést okozhatnak a sorozat további részeiben. A történet hangulata is kezd sötétebb árnyalatot felvenni, egyre mélyebbre kerülünk a titkok, árulások és hazugságok szövevényes alagútjaiban. Ősi titkokra és cselszövésekre derül fény, a nefronita egyház hatalma egyre növekszik, s folyamatosan kebelezi be a korábban különálló területeket. Az írónak sikerült összhangba hoznia a politikai harcok és a mitikus legendák egyvelegét, ami egy egészen élvezhető és magával ragadó történetet eredményezett.

 

A kötetért köszönet a Fumax Kiadónak!

Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://www.puliwood.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.