Kockázatos vállalkozás lehetett a Historium kiadó részéről meghirdetni egy olyan pályázatot, ahová fiatal prózaírók küldhették be a műveiket nevezési díj nélkül. Ettől is kétségesebb volt azonban megjelentetni az elkészült művek legjobbjaiból összeállított válogatáskötetet. Hogy miért írom ezt? A téma miatt. Hiszen történelmi témájú regényekből kisebb folyót lehetne rekeszteni, ráadásul akadnak köztük igen minőségi alkotások. Ezért kezdő írók műveit kiadni nagy bátorságra vallott. A kockáztatás azonban meghozta gyümölcsét, mivel egy zseniális kötet látott napvilágot.
Bevallom őszintén, hogy a nagy érdeklődés mellett pici félelemmel kezdtem fellapozni a könyvet. Tartottam attól, hogy csupán egy díszes köntösbe bújtatott tucatkönyvhöz lesz szerencsém. Hál’ Istennek kellemesen csalódtam, méghozzá hatalmasat.
Az időrendbe állított történetek között mindegyikben van valami, ami teljesen egyedivé varázsolja azt. Van ahol a történet nagyszerűsége, máshol a stílus zsenialitása, néhánynál pedig minden egyben készteti arra az olvasót, hogy falja a sorokat. Minden novellának megvan a maga hőse, aki vagy az első felbukkanástól szimpatikus és szerethető, vagy már az első sorok után ellenérzéseket vált ki. A szereplők nem oszthatók jókra és rosszakra. Egyszerű emberek ők, akiknek megvannak a maguk által elkövetett hibái és jó cselekedetei egyaránt. Néhányuk erkölcsi nézetei lenyűgözhetik a modern kor emberét, de nekik is megvannak a saját ballépéseik.
Összesen tizenkét novella kapott helyet a válogatásban, amik a középkor különböző időpontjaiban játszódnak. Az első a 900-as évek második felében játszódik, amikor a bolgárok szövetségeseként Bizánc felé kalandoztunk. Míg az utolsó az 1660-as nagyváradi ostromhoz vezet el minket. A történetekből II. Vak Béla királyunk feleségét is megismerjük, aki részeges férjének oly sok segítséget adott. Szörnyülködhetünk együtt azzal a magyar ifjúval, aki jelen volt Gellért püspök meggyilkolásánál. Együtt kereshetjük János pap országát Ezzioval, a Szentföldről hazatért megfáradt és kiábrándult lovaggal, valamint hű fegyvernökével Jacobbal. De ott lehetünk annak a férfinak a személyes vívódásainál is, aki Károly Róbert várára készít cserepeket, és ebből remél busás hasznot.
A kötet legutolsó írása afféle bónusz, ugyanis stílusában teljesen elüt a többi novellától. Pollák Gergő Crécyi komédia című írása az 1346-os crécyi csatába kalauzol el minket, valami eszméletlen stílusban. Ez az írás legfőképpen a humorával lóg ki a sorból, ugyanis a véres küzdelmet is valami egészen pazar körítésben tárja az olvasó elé.
Kifejezett kedvencet választani a kötetből gyakorlatilag nem lehet, hiszen mindegyik mű megkedveltette magát valami egyszerű oknál fogva. A János pap országa című írás történetével és mondanivalójával nyűgözött le. Erre a novellára jellemző leginkább a Sár, vér, levendula hármas, ami a kötet címe is lett. Hasonló hatást gyakoroltak rám az Arany atyácska könnyezik és az Egy sáros kor alkonya című írások is. Az emberi kapzsiságot hivatott bemutatni A gyám című novella, amely a középkori Franciaországba repít el minket. Az utolsó oldalon már fellélegeztem, hogy minden rendbe jön, de a váratlan csattanó letaglózott.
Ha röviden kellene jellemeznem a kötet novelláit, csupán két szót mondanék: zseniális és letehetetlen.
Az egyetlen negatívum, amit megemlíthetek igazából nem is negatívum. Jómagam rövidnek találtam a könyvet a maga kettőszáz egynehány oldalával.
A kötetben található írások szerzői biztosan fognak még hallatni magukról, hisz mindannyian bravúrosan forgatják a szavakat. Remélhetőleg minél hamarabb a kezembe vehetek egy hasonló válogatást!
9/10
A kötetért hálás köszönet Bíró Szabolcsnak és a Historium Kiadónak!