Amikor Davys első könyvét, A Halállistát a kezembe vettem, igencsak bizalmatlan voltam, hiszen ki halott már olyan, hogy egy brutálisan kemény krimi szereplő mind plüssállatok. Aztán elolvastam a regényt és megbántam a kételkedésemet. A svéd szerző bebizonyította, hogy van még új a Nap alatt. Most pedig vegyük elő az író legújabb művét, amivel ismét nagyot ütött…
A sztori A Halállistához hasonlóan Mollisanvárosban játszódik, ám az amberville-i negyed helyett Tourquai sötét, bűnözéstől bűzlő utcáit járhatjuk be. Holtan – pontosabban lefejezve - találják ugyanis Keselyű Oszkárt, a milliomos üzletember, s az ügy felgöngyölítése Véreb Lőrinc főfelügyelőre és csapatára vár, amelyből kiemelkedik Hiúz Anna és Sas Ézsua, a két elszánt nyomozó. Itt térjünk ki egy kicsit Keselyű „fejetlenségére”. Tudvalevő ugyanis, hogy a lefejezett plüssállatok nem minden esetben holtak. Fenntartanak számukra egy raktárt, amelyben addig tárolják őket, amíg a Sofőrök el nem jönnek értük vagy a fejüket a helyére nem varrják (már ha ez lehetséges). Ám ezeknek az egyének is csupán az 5 %-a képes visszatérni az életbe maradandó károsodás, s folytatni mindent úgy, mintha mi sem történt volna. Igen ám, csak hát Keselyű feje eltűnik, így elindul a hajsza a tettes után, s a nyomozók egyik zsákutcából a másikba futnak, gyanúsítottak követnek gyanúsítottakat, ám minden esetben kudarcot vallanak. Közben a három rendőr – Hiúz Anna, Sas Ézsua és Véreb Lőrinc – személyes, testi-lelki problémáinak is tanúi lehetünk: a sas egyedül igyekszik felnevelni gyermekét, miközben keményen harcol a nőt jogaiért, a sas forrófejűségének köszönhetően túl sokat kapkod, s mindenáron bizonyítani akar, míg Véreb súlyos elhízási problémáival küzd, amihez nem veti meg a drogok általi segítséget sem. Az ügy pedig egyre tovább kanyarog, a lehetséges tettesek listáját nőttön nő, miközben betekintést nyerhetünk egy lassan vakvágányra futó festménykereskedő és egy mélyen szerelemi bánatos állat életébe is, ám ezekről a spoilerek miatt nem is mesélnék többet. Inkább elemezünk pár mondat erejéig!
A történet in medias res kezdődik, hiszen már az első oldalon Keselyű lefejezését követhetjük nyomon, természetesen megfelelően ködösítve, így a kötet már az elején felkelti az olvasó figyelmét. A cselekmény A Halállistáéhoz hasonlóan remekül felépített, több szálon halad, hogy aztán a látszólag összefüggéstelen eseményekből egy remekül összerakott kép alakuljon ki a Mélyen Tisztelt Olvasó szemei előtt. Amik egy kicsit tompították a könyv ütésének erejét, azok a hosszadalmasabb lelki okfejtések, az egyes karakterek gyötrődéseinek elemzései, bár ezek még beleférnek, viszont a könyv első felében kicsit lassították a cselekményt, ami helyenként azért nem tett túl jót, romlott a hangulat, lassult a sztori. Néhol akadtak logikai buktatók, amik lényegében csak amolyan apó, egyszerűen kimagyarázható csúszások voltak. A szövegben felfedeztem elütéseket, illetve plusz karaktereket, de nem zavaróan nagy mennyiségben, szóval ezek is csak apró szépséghibának számíthatók be.
A plüssállatok világuralomra törnek, s lassan tényleg meghódítják a krimi és a fantasy világát!
Értékelés:
9/10
A kötetért köszönet az Agave Könyveknek!