Hirdetés

Kritika – Tóth Krisztina: Akvárium

|

Egy történet, amelyben mindenki árva, s a csodás gazdag élet még a rémálmokban is csak ritkán tűnik elő.

Hirdetés

Napjainkban itthon tehetségesebbnél tehetségesebb kortárs szépirodalmi írók gondoskodnak a magyar irodalmi élet színesítéséről. Ebbe a csoportba tartozik Tóth Krisztina is legújabb, Akvárium című regényével. Ebben a történetben mindenki árva. Minden egyes szereplő a szeretethiány valamilyen formájával küzd, s éli nehéz, szegénységben eltöltött napjait. A negyvenes évek közepén Verát egy középkorú házaspár fogadja örökbe. Egy egyszobás lakásban tengetik mindennapjaikat, Edit néni egy kórházban ápoló, húga, Edu – aki megjárt egy koncentrációs tábort – ugyanabban a kórházban mindenes, míg Edit néni férje, Jóska bácsi egy méteráru boltban dolgozik. Verácska mindennapjai csendesen telnek, s már kisiskolásként a gazdag élet után áhítozik. A kötet azonban nem ebben az idősíkban kezdődik, mi ott csatlakozunk, ahol Vera már férjes asszonyként nevelgeti kislányát, Vicát, s mindennapjaikat igazi anyja, Klárimama igyekszik jórészt akaratlanul megkeseríteni. Vera férje maszek munkából él, ami a kor társadalmában nem volt túl elfogadott foglalkozás, így a kis Vica már az óvodában megtapasztalja ennek következményeit, igaz, akkor mindezt még nem sejti. Ekkor váltunk át Vera gyermekkorára: szemtanúi lehetünk, hogyan fogadták örökbe Edit néniék, hogyan is cseperedik fel a mélyszegénység szélén. Hogyan veszti el nevelőszüleit, hogyan megy feleségül Lalihoz, majd végül megszületik Vica.

Az Akvárium egy igazi dráma. Mindamellett, hogy Tóth Krisztina remekül vegyíti az iróniát a fekete humorral, betekintést nyerhetünk a rendszerváltás előtti Magyarország jellemző világába. A karakterek ugyan élik saját életüket, ám a környezet - amely jóformán a világot jelenti számukra - összeköti őket, de mégis kénytelenek megküzdeni a saját démonaikkal. Az elfojtott érzelmek, amelyek időnként azért a felszínre törnek, néha olyan ajtókat nyitnak meg, amelyeken átlépve talán minden megváltozhat. S éppen ez teszi annyira drámaivá és emberivé a regényt: van-e elég bátorság az emberben ahhoz, hogy a megfelelő időben megtegye, amit kell vagy a sorsába beletörődve éli tovább mindennapjait a már jól megszokott akváriumban?

 

A kötetért köszönet az Magvető Kiadónak!

Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://www.puliwood.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.