A Vérszagra gyűl című regény a tatárjárás idején játszódik, amikor vad mongol csapatok fosztogatták végig az országot. Ha a történelemórai emlékeim nem csalnak, akkor ez az időszak a legviharosabbak közé sorolható Magyarország történetében, és tatárok okozta pusztítást csak nagyon nehezen tudta kiheverni hazánk. Urbánszki László története ebben a közegben játszódik, és segít nekünk bepillantást nyerni a kor eseményeibe.
Bár azt hiszem, a "bepillantást nyerni" nem is fejezi ki jól azt az élményt, amit ez a könyv ad. Sokkal inkább időutazásra invitál, amely az aprólékosan kidolgozott részletekkel és a szerző megnyerő mesélőképességével rendkívül valósághűre sikeredett. A párbeszédek, a tájleírások, a nyelvezet, az ellenség brutális támadásai, vagy akár csak egy olyan egyszerű jelenet is, ahol egy leány azon gondolkozik, hogyan foghatna férjet magának - ezek mind-mind a regény felépítésének olyan kirakós-darabkái, melyek egyedivé és hitelessé teszik a művet. Legyen szó egy könnyedebb hangvételű, humorosabb részről, vagy akár a legkomolyabbakról is, az író soha nem hagyja, hogy unatkozzunk, vagy akár csak kizökkenjünk a hangulatból.
A történet főszereplői Bene, egy poros kis mocsárszéli falu lakói - a település ma Ladánybeneként ismert. 1241-ben kereskedőnek álcázott mongol kémek érkeznek ide, aminek következtében teljesen a feje tetejére áll az egyszerű emberek addig nyugalmas világa. A fosztogató csapatok szörnyű tettei azonban nem törik meg teljesen a falu népét: valamennyien felveszik a harcot a maguk módján, mind küzdenek az életben maradásért. Ez a harc pedig rengeteg izgalmat ígér mindenkinek, aki csak a kezébe veszi ezt a könyvet.
Urbánszki László stílusa igazán magával ragadó: rutinosan és figyelmet követelően mesél, olyan őszinteséggel és tisztasággal, amely csak kevés szerzőnél tapasztalható. A Vérszagra gyűl magán viseli azt az összetéveszthetetlen energiát, ami jellemző Urbánszki László többi művére is. Süt a lapokról a szerző hihetetlenül meleg szeretete az írás iránt, érződik lelkiismeretes munka és a belefektetett energia, aminek következtében egy élvezetes és színvonalas kötetet nyújthatott át az olvasóinak. Biztos vagyok benne, hogy aki eddig már megszerette az író munkásságát, az ezúttal sem fog csalódni, hiszen a Vérszagra gyűl magában hordozza az írótól megszokott igényességet. Sőt, azt hiszem azt is bátran kijelenthetem, hogy meg is haladja azt, hiszen ez a szerző eddigi legjobban kidolgozott műve.
Elsősorban a történelmi regények szerelmeseinek ajánlanám ezt a könyvet, de azok is bátran nekiláthatnak az olvasásának, akik kalandra és izgalomra vágynak - mert garantáltan meg fogják kapni!
A könyvért hálás köszönet a szerzőnek!
Urbánszki László korábban megjelent könyveiről itt írtunk:
Kritika - Urbánszki László: Odakint, a pusztában
Kritika - Urbánszki László: Nemtelen nemesek