A 262 oldalas, fotókkal illusztrált kötetet a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia adta ki. Az előszót Szörényi László irodalomtörténész professzor írta, aki a bemutatón ismerteti is a kötetet.
A kiadvány szerkesztője, Ferch Magda az MTI-nek elmondta: a könyvpremieren levetítik Hanák Gábor történész 27 perces anyagát, amelyet az akadémikussal 2009-ben készített 13 részes filminterjúból állítottak össze. A könyv elején Múltunkról - öncsonkítás nélkül címmel olvasható Hanák Gábor beszélgetése Kosáry Domokossal. A történész 70. születésnapjára 1983-ban felvett, de adásba csak 1985. június 23-án került portréfilm szövegéről van szó, amely A történelem veszedelmei című tanulmánykötetben jelent meg a Magvető Kiadónál 1987-ben.
Kosáry Domokos az 1956-os forradalom idején az MTA Történettudományi Intézete forradalmi bizottságának elnöke volt, ezért 1957-ben letartóztatták és három év börtönt kapott, 1960-ban szabadult. Hónapokon át különcellában őrizték, és ahogy feljegyezte, ekkor alakította, erősítette belső szuverenitását, építette - ahogy írta - a "belső erődöt", és ezzel azt példázta, hogy minden körülmények között embernek kell maradni.
A gondolatban angolul megírt emlékezéseinek a Visit of the Earth (Látogatás a földtekén) címet adta. Oroszul is megtanult olvasni, mert kapott egy nyelvtankönyvet, de ceruzája és papírja nem volt. A Nemzetközi Történettudományi Bizottság vezetői, tagjai próbáltak Kosáry Domokos érdekében közbelépni, aminek annyi eredménye lett, hogy 1958-ban már kaphatott egy füzetet és írószerszámot. Az akkor a kezébe került könyvekről leírta, ami eszébe jutott gyakorlás és önvizsgálat céljából. Később kívülről is bevihettek neki szakkönyveket a Széchenyi Döblingben című, akkor készülő munkájához.
Megjegyzéseinek, rövid írásainak A chilloni fogoly címet adta. A kötet a saját előszavát és 29 írását tartalmazza. A cím ihletője Francois Bonivard (1493-1570), a genfi Szent Viktor-apátság apátja és Genf 16. századi történetének írója volt, akit III. (Jó) Károly zárt börtönbe. Lord Byron 1816-ban elzarándokolt a várbörtönbe, és ezután írta meg A chilloni fogoly című romantikus költeményét.
A történelem veszedelmei - Írások Európáról és Magyarországról című kötet első kiadásából emelt át a szerkesztő emlékeztetőül négy tanulmányt, köztük A búcsúzások évét, amely az Irodalomtörténet 1997/3-as különszámában jelent meg Szabó Magda írónő 85. születésnapjára. A tanulmányban azt vizsgálja a tudós, hogy "miért és hogyan bizonyult erősebbnek az Eötvös Collegium szellemével szimbolizálható tudás, mint a Rákosi, Timur Lenk névvel jelezhető barbárság" - írta Szörényi László.
MTI