2008 júliusában jelent meg egy tanulmánya a Science című folyóiratban, melyben egy olyan problémára világított rá, amely fölött eddig elsiklottak a tekintetek. 1945 és 2005 között 34 millió tudományos cikket publikáltak. Evans azt figyelte meg, hogy az internet terjedésével a hivatkozások száma egyre csökkent a publikált cikkekben, sőt a meglevő hivatkozások egyre kevésbé mutattak a korábbi munkákra. "Vagyis a világháló szerepével kapcsolatos ígéretekre rácáfolva a nagyobb merítés a tudományos életben nem a vitákat, a sokszínűséget, hanem az egyhangúságot növelte, a régebbi eredmények, gondolatok pedig elfelejtődnek." Ez összefügg a különböző internetes keresőkkel is, amik köztudottan az újabb, népszerűbb cikkeket részesítik előnyben a találati eredmények megjelenítésekor.
Evans véleménye szerint sokkal eredményesebbek lennének a kutatók, ha nem linkről linkre ugrálnának, hanem a könyvek tartalomjegyzékeiben kutatkodnának, ahogyan azt az internet térhódítása előtt is tették.
Nicholas Carrnek és számos embernek nem az zavaró, hogy az internet segítségével túl gyorsan jutnak információhoz, hanem az, hogy ezzel a felületesség dominánssá válhat. Maryanne Wolf, a Tufts Egyetem olvasás- és nyelvkutatója szerint az elmélyült olvasás hozzájárul az elmélyült gondolkodás kialakulásához. Az internetes keresők üzemeltetői pedig pont, hogy ez ellen dolgoznak, ugyanis számukra a lényeg, hogy a felhasználó minél több helyet látogasson meg az információ szupersztrádáján.