A Terror Háza Múzeumban tartott hétfői díjátadón Schmidt Mária, az intézmény főigazgatója méltatásában Vlagyimir Bukovszkij kérlelhetetlen, több évtizedes, a mai napig változatlan és kérlelhetetlen antikommunista tevékenységét hangsúlyozta.
Felidézve életútját azt mondta, Bukovszkij egy szikrányit sem engedett elveiből, és maradt ugyanaz a kemény, eltökélt feltétlen antikommunista, amilyen már az 1950-es évek végén volt, nem változtatta a nézeteit a Szovjetunió széthullása után sem, amikor azt követelte, hogy a kommunista rendszer bűneiért az elkövetőknek felelniük kell, az egykori kommunista vezetőknek ki kell vonulniuk a közéletből, és a szellemi életből a kommunista ideológia maradékának is el kell tűnnie.
A kitüntetés névadójára utalva azt is mondta, "Petőfi a magyar szabadsághős és Bukovszkij az orosz szabadsághős szellemisége szervesen összetartozik, egy közös lap kelet-Európa történetében".
A díjat átadó Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója arról beszélt, míg korábban a háborúk, az elnyomás és a szenvedés volt jellemző szinte egész Közép-Európára, addig ma a szabadság és az összetartozás az, ami elsőre eszébe jut mindenkinek. Szerinte ugyanakkor hogy mindezt megbecsülhessük, emlékezni kell a háborús időkre, mert - mint fogalmazott - a szabadságot csak az tudja igazán értékelni, aki már megtapasztalta annak ellenkezőjét is.
Azt hangoztatta, hisz a "szavak, a tettek és a hősök erejében" és abban, hogy ezek képesek jó irányba formálni a világot, ehhez azonban szerinte mindig szükség van - utalt Bukovszkijra - meghatározó személyiségekre, "békeaktivistákra".
A díjat átvevő Bukovszkij megtiszteltetésnek mondta, hogy Petőfiről nevezett kitüntetést vett át; ezzel utalt arra, hogy fiatalkorában a magyar költő és szabadságharcos nagy hatással volt rá, és az orosz fiatalokkal együtt őt is arra inspirálta, hogy irodalmi felolvasásokat tartsanak Moszkvában, - amíg le nem tartóztatták a szervezőket.
Bukovszkij arról is beszélt, 1956-os forradalom és szabadságharc híre is nagy hatással volt az ott élőkre, és több orosz településen felkelések robbantak ki, az emberek fellázadtak a szovjet elnyomás ellen.
A Szovjetunió összeomlására utalva azt mondta, a rendszer ugyan összeomlott, de ezzel a munka még nem ért véget, mert szavai szerint még nem tudták meggyőzni a hatalmakat, arról "hogy ítélkezni kell a rendszer fölött".
Arról is beszélt, úgy látja, "most az európai nemzetekből próbálnak meg egy új kolhozt létrehozni". Felidézte, hogy korábban azt kérdezte valaki tőle, mi a legnagyobb kívánsága az ő korában, azt mondta, hogy az Európai Unió összeomlását szeretné látni, hogy a sírjára az legyen ráírva, "ez az az ember, aki két uniót is túlélt, (...) remélem, hogy elég hosszan fogok élni ehhez".
Azt is hangoztatta, annál nagyobb dolgot nem veszíthet el az ember, mint a szabadságát, mert a "szabadság az egyetlen érdemes módja a civilizációnk megélésének, ezért érdemes élni és meghalni".
Vlagyimir Bukovszkij tizenkét évet töltött börtönökben, büntetőtáborokban és pszichiátriai klinikákon egyebek mellett tiltott irodalom terjesztéséért, a szovjet írók érdekében szervezett tüntetésért, közreműködésért polgárjogi mozgalomban.
Vlagyimir Bukovszkijt Orbán Viktor 2011. április 29-én tüntette ki a Parlamentben a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével.
A rendezvény háttéranyagában felidézték az 1942-ben született Bukovszkij életrajzát. Eszerint Bukovszkij a Moszkvai Állami Egyetemen tanult biológiát. A Szovjetunióban 1963-tól 1976-ig többször letartóztatták, pszichiátriai rabkórházba zárták, több évi kényszermunkára, börtönbüntetésre, belső száműzetésre ítélték. 1976-ban egy fogolycsere-egyezménynek köszönhetően kicserélték Luis Corvalánra, a Chilei Kommunista Párt főtitkárára.
Nagy-Britanniában telepedett le, ahol a Cambridge-i Egyetemen befejezte félbemaradt tanulmányait és kutatóként, majd az egyetem oktatójaként dolgozott.
Emberi jogi aktivista, számos publicisztika és történelmi tárgyú könyv szerzője. Magyarul 1991-ben ... és feltámad a szél címen jelentek meg visszaemlékezései. 1996-ban a XX. Század Intézet gondozásában jelent meg A moszkvai per című, a hetvenes-nyolcvanas évek Szovjetuniójáról szóló nagyívű munkája. Jelenleg is a Cambridge-i Egyetem oktatója.
A 2009-ben alapított Petőfi-díj eddigi kitüntetettjei között volt Miroslav Kusy szlovák polgárjogi aktivista, Mart Laar Észtország volt miniszterelnöke, Anne Applebaum, Tőkés László és Gabriel Andreescu.
MTI